Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Muzeológia - Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László: Hagyományosk Hajdúszoboszlón - A Bocskai Múzeum új állandó néprajzi kiállítása

Hagyományok Hajdúszoboszlón

magasabb, tőkébe állított, lapított végű hasáb, és bár éppen szarvai hiányoznak, mégis jól reprezentálja, hogy több üllőtípust is használtak a műhelyekben. A reprezentáció eszköze még a fújtató közelében elhelyezett patkolóbak, mely a kovácsmesterség egyik legfontosabb munkatípusának, a ló patkolásnak volt segédeszköze. A kovácsmesterek másik jelentős és érdekes tevékenységét, a szekérvasalatok készítését pedig az ajtó és az ablak közötti falszakaszon elhelyezett díszes szekérvasalat reprezentálja.

Kovácsok és bognárok a bevasalt szekér mellett - Szoboszló, 1929 (BIMA 2005-86)

A satupad és a kalapácsállvány felett egy-egy eredeti szerszámfogas került elhelyezésre, melyek különböző típusú szerszámok (fogók, menetvágók, reszelők, stb.) tárolására szolgáltak, és az enteriőrben is e funkciójukat töltik be. Mint már említésre került, a satupadon is rengeteg apró szerszám és eszköz található (üllőbetétek, lyukasztók, fúrószárak, mintázó vasak, stb.). Más mesterségekhez hasonlóan a kovácsmunka is rengeteg kisebb-nagyobb eszközt, célszerszámot igényel, ám a lehetőségek és a kis tér nem tette lehetővé egy komplett műhely szerszámkészletének elhelyezését. így a teljes gyűjteményi anyagból kiállításba kerülő darabok kiválogatása külön feladatot jelentett, amely során az életszerűség megtartása és a reprezentativitás volt az elsődleges szempont.

45