Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Muzeológia - Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László: Hagyományosk Hajdúszoboszlón - A Bocskai Múzeum új állandó néprajzi kiállítása

Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László A falkiváltások és nyílásáthelyezések után megkezdődött az elekt­romos hálózat cseréje, a terem- és kiállításvilágítás kialakítása is. Ezt készítette elő a függesztett állmennyezet létrehozása, ami a nagy felületű előtét- és válaszfalakkal együtt a gipszkartonozási munkák részét képez­te. Végül az elkészült felületek burkolásával és festésével fejeződött be a kiállítás infrastrukturális környezetének létrehozása. A kiállítás első ütemének installálása 2017 novembere és decem­bere között zajlott. Sőt, decemberben sem ért véget, hanem összekapcso­lódott a második ütem megvalósításával. (A két ütem együttes lezárása 2018 júniusában várható.) Ahhoz, hogy a kiállítás telepítése relatíve gyorsan történjen, újból hosszas szakmai előkészítésre volt szükség. Nem ez volt az első eset, hogy hosszas előkészítés előzött meg egy munkafá­zist, ami arra is rávilágít, hogy az ilyesfajta kiállítási projektmunkák sike­rében nagy szerepe van a projektmenedzsment jó szervezőkészségének, vagyis a különböző projektrészek összehangolásának. Mielőtt azonban a kiállításrendezés részleteit ismertetnénk, szólnunk kell néhány szót a nép­rajzi kiállítás „közvetlen előzményének” tekinthető helytörténet kiállítás­ról. A Szob oszló öröksége: föld, kard, víz című tematikus helytörténeti kiállítás egyrészt azért fontos a néprajzi kiállítás szempontjából, mert tartalma sok szálon kapcsolódik az új néprajzi kiállítás témájához. Példá­ul mindkét kiállításban megjelenik a vásár, a kézművesség, és az állattar­tás motívuma, de tudatos „szerkesztés” eredménye az is, hogy a történeti kiállítás egyik kronológiai végpontja (a gyógyvíz megtalálásának idősza­ka) nagyon közel esik a néprajzi kiállítás kezdőpontjához (a paraszti pol­gárosodás időszakához), ezért a látogató koherensnek látja a két kiállítást, nem zökken ki a történeti kiállítás gondolatmenetéből, hanem azt folytat­va ismeri meg a téma egy másik dimenzióját: az események mögötti em­ber életmódkultúráját. Másrészt a történeti kiállítás azért is fontos a szá­munkra, mert projektszinten is tanulságos előzmények tekinthető. Szintén Kubinyi-támogatásból valósult meg egy hasonlóan összetett munkafo­lyamat eredményeként. Ahogy a történeti, úgy a néprajzi kiállítás is te­matikusán, interaktív módon mutatja be a témáit. A történeti kiállítás esetében az örökség és az adomány azok a kulcsszavak, amik köré a kiál­lítás szerveződik, hiszen ezek a fogalmak végig jelen voltak a település történetében. A néprajzi kiállítás kulcsszavai az életmód és a hagyomány, melyek a parasztpolgári élet hagyományos kereteire, szokott rendjére utalnak, magukban foglalva az emberélet nagy fordulóinak, s az évkör jeles napjainak különleges pillanatait is. 26

Next

/
Thumbnails
Contents