Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Erika Cintulová: A Thököly család és Késmárk

A Thököly család és Késmárk szehordták értékeiket, pénzt, ékszert, ezüstneműt, és a beolvasztott aranyból és ezüstből az uralkodó engedélyével pénzt verettek, csak hogy kivásárolhassák magukat a vár uralma alól. A lehetetlen végül évszáza­dok múltán valósággá vált. 1655-ben a várost ismét szabad királyi város­sá nyilvánították és a korona javára fizetendő váltságdíj is csökkent - „csak“ 70 000 arany volt.”22 A késmárkiak azonban még nem lélegezhet­tek fel. A Thököly család továbbra is a várban lakott. I. István halála után23 a Thököly birtokokat fia, II. István vette át.24 25 Ő hozta létre Kés­márkon az ún. „Kis“ és „Nagy“ Késmárkot, amelyeknek eltérő jogaik és privilégiumaik voltak, ami nem járult hozzá a viták rendezéséhez. II. Ist­ván korában zajlik le azonban a vár legnagyobb átépítése úgy, „ahogyan azt később az 1686. július 31-i összeírás tartalmazta. (...) Felújították a 4 védtornyot, felhasználva a régebbi szerkezeteket, valamint a várat körül­vevő falakat is. Szürke kőből új pincéket épültettek, renoválták a palotá­kat (a legnagyobb és legreprezentatívabb helyiségeket), sok helyen újjáé­pítették a szobákat és új boltíveket készítettek.”23 A bejárati torony hom­lokzati oldalán a Thököly és a Thurzó családok címerei láthatók a követ­kező latin nyelvű szöveggel: „Turris Fortissima, nomen Domini. Stepha­nus Teökely de Késmark. Anno salutis 1628. Hanc renovari curavit.”26 A bejárati toronyhoz lépcsőt építettek, miáltal az eredetileg gótikus erődít­mény a lakótorony első emeletén vált megközelíthetővé. A helyiség egy reneszánsz erkéllyel bővült. Gyönyörű feliratos-figurális freskókompozí­ció díszítette. E késő reneszánsz freskó alatt egy régebbi, gótikus fest­mény volt, melyből csak töredékek maradtak fenn, és amely a Thökölyek idejében e falak között zajló élet örömteli és kellemes pillanatait ábrázol­ta.27 Ezek napjainkban is láthatóak. A másik gótikus szögletes tornyot egy belső fa függőfolyosó kötötte össze ennek a helyiségnek az előteré­vel. Ebben a toronyban fennmaradt egy naturalista díszítésű, keretes re­22 Вaráthová 2004:11. 23 I. Istvánt apja mellé temették a családi sírboltba a késmárki Szent Kereszt tem­plomba. 24 II. Thököly István 1654-ben kapott grófi címet. Anyja, Thurzó Katalin egyike volt Thurzó György nádor 7 leányának. A nádor halála után II. István lett az árvái Thurzó-Thököly uradalom igazgatója. 25 Baráthová2014: 35. 26 „A nomen Domini.“ egy idézet a Bibliából (Példabeszédek, 18,10). Fordítása: „Erős torony az Úrnak neve. Üdvösségünk 1628. évében helyreállíttatta ezt (ti. a tornyot) Késmárki Thököly István.” 27 Bővebben a késmárki vár belső tereiről Zuzana Covanová Janosíková ír; In.: Barát­­hóvá, Nora a kok: К stavebnym dejinám hradu v Kezmarku, Kezmarok, 98-113. 237

Next

/
Thumbnails
Contents