Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Erika Cintulová: A Thököly család és Késmárk
Erika Cintulová gesnek tartották birtokaik védelmét. 1461-ben Mátyás azt írta Szapolyai Istvánnak, Felső-Magyarország kapitányának, hogy építsen „sub Alpibus“ (az Alpok - a Tátra...) alatt valamilyen erődítményt... Miután egy évvel később Mátyás király Szapolyai Istvánnak és fivérének, Imrének adományozta a cenzust, a szabad királyi város hirtelen a Szapolyaiak uralma alá került. Őket már semmi sem akadályozta meg abban, hogy közvetlenül „Késmárkukon“ építsék fel az erődítményt. Az építkezés bizonyára nagyon gyorsan haladt, mert 1463. október 18-án egy Bártfa városának címzett levelet már Szép Pál, a késmárki vár várnagya írta alá, majd egy későbbi, 1465. szeptember 27-én kelt levélben az állt, hogy a „castellum“ (vár, erődítmény) már felépült. Egy azonban bizonyos: ekkor még a vár nem nyerte el végleges alakját és az építési munkálatok feltehetőleg a 15. század végéig folytatódtak.3 A késmárki vár egyedülálló példája a várépítészet azon esetének, amikor a Késmárk szabad királyi város központjában álló eredeti erődítmény fokozatosan fényűző nemesi székhellyé alakult át.4 A vár a városfalakon belül, elnyújtott ellipszis alakban épült.5 „Kilenc polgárháznyi területen építették fel és kettős fallal vették körül: a külső, jóval alacsonyabból alig maradt meg valami. A belső, vagyis a tényleges várfal az északnyugati rész kivételével még majdnem teljes, azt ugyanis részben lerombolták. (...) A várfalak körül mély vizesárok húzódott, mindig telve vízzel, ami még biztonságosabbá tette a várat. A vár erődítését 5 bástya szolgálta. (...) A gótikus várat a király szolgálatában álló várkapitányok Sághoz. 1778-ban Lubló, Podolin és Gnézda hozzájuk csatolásával létrejött a 16 szepesi város kerülete, amely kiváltságos kerületként 1876-ig állt fenn. 3 BaráthOVÁ 2004: 4. 4 A történelmi Magyarország területén ritkák azok a várak, amelyek közvetlenül a városi épületek között állnak. Un. belső városi várakról van szó. 5 1964-1967 között régészeti kutatás zajlott a vár udvarán, melyet PhDr. Belo Polla végzett a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézete iglói kirendeltségének munkatársaival. A kutatás során feltárták a 13. században épült Szent Erzsébet templom alapjait, valamint egy temetőt. A legújabb kutatások, amelyeknek eredményeit Tomás Janura és Michal Simkovic (Stavebno-historické premeny hradu Kezmarok do zaciatku 18. storocia [A késmárki vár építészeti-történeti átalakulása a 18. század elejéig] című tanulmányában foglalta össze, а К stavebnym dejinám hradu V Kezmarku [A késmárki vár építészeti történetéről] című kötetben jelent meg, 15—40.). Azt írják, hogy az eredeti késő gótikus várnak volt egy palotaszámya az északnyugati oldalon. Az építményből szinte eredeti állapotában maradt meg az öt helyiségből álló alagsor a gótikus portálokkal, szellőzőablakokkal és az udvarról levezető lépcsővel. Ezekben a terekben a már említett Szent Erzsébet templomból is találhatók kövek. 232
