Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szálkai Tamás: A Thököly család nemeslevele és rangemelő oklevelei
Szálkai Tamás grófi címert használta, közepén szívpajzzsal, de emellett „egy sisakos” címerábrázolás is fennmaradt. Ugyanakkor a későbbiek során több családtag az eredeti nemesi címert vésette pecsétjére, pl. Thököly Miklós (II.), vagy Thököly Zsigmond az 1660-as években.22 Az örökös főispáni cím Gróf Thököly István (II.) 1666. február 18-án kapta adományba Árva vármegye örökös főispáni címét.23 Az oklevél narratiojában hosszas moralizáló bevezetőt követően az uralkodó közli, hogy meg akarja jutalmazni24 25 késmárki Thököly István grófot kiváló érdemeire való tekintettel (ragyogó család, lelki javak, szorgalom, hűség, bölcs előrelátás stb.). Innentől kezdve a tartalma ugyanaz, mint a grófi oklevélnek: nagyapja, Thököly Sebestyén és apja, István érdemei felsorolva, szinte szó szerint ugyanúgy, mint az előzőekben. Majd rátér az irat címzettjére, Thököly Istvánra, aki versengeni kívánt erényben az őseivel: előbb szabad tudományokat, majd hadtudományt tanult, felülmúlta bennük kortársait stb.2? ri, quam partes Betthlemicas sequi. Tandem tu quoque Stephane Thököly vestigiis praedecessorum tuorum laudatisque moribus insistens, initio quidem liberalibus ex post vero militaribus disciplinis addictus, adeo animum tuum iisdem imbuere studuisti, ut omnes coaetaneos tuos moribus, scientia, prudentia et consilio militarique virtute facile superares. Ob quas quidem animi tui dotes et a familia Thurzoniana arcis et bonorum Aniensium directoratum, accedente potissimum benignam annuendam nostram obtinuisti ac maiestati quoque nostrae pro locorum et temporum varietate atque occasionum exigentia fideliter et constanter serviendo, dignitatem quoque supremi comitis illius comitatus consequi meruisti. 22 Pandula Attila feltételezi, hogy a családon belül öröklődött a pecsétgyűrű. Pandula 2010:37-39. 23 MNL OL E 148 fasc. 132. nr. 19. 24 Egyéb konkrétum megnevezése híján itt nyilván az örökös főispáni címre utal a szöveg. 25 Intereas ingenii, animique dotes, quibus reges et rerum publicarum moderatores insignitos esse convenit, nostra quidem sententia, hac vel in primis videntur connumerandae, ut quos virtutum agmine munitos, rebusq[uej praeclare gerendis idoneos advertunt, eosdem gratia sua fovendos, novisque dignitatibus condecorandos arbitrentur, ut eiusmodi beneficiis excitati, non modo illi vegetiores et ad quaevis specimina fidelitatis obeunda alacriores reddantur, verum reliqui quoque talibus propositis muneribus allecti, omne suum studium, industriamque, singulari certamine virtutum, in aerarium debitae suae gratitudinis reponere contendant. Enim vero hoc boni praecipue fastigia regum in antecellendis privatis et benemeritis viris largiendis, et remunerandis facultas sit uberior. Nulla namque est virtus, quae munificentia in conciliandis, et augendis hominum studiis praestet, idcirco apud priscos 224
