Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
„A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN geket. A „cito, longe, tarde”'’3 ókori recept alapján a családtagok nem gondozták hozzátartozóikat, ezért kellett a lelkészeknek fellépniük. Komáromi prédikációiban34 a családi és közösségi felelősség ébren tartása végett emeli fel a hangját. Szerinte a pestis nem véletlen, hanem Isten büntetése a hitetlenségért, hiába menekülünk előle. A csillagjóslást már Kálvin is elítélte, a puritán lelkészek pedig az üstökösöket egyértelműen a természeti jelenségek közé sorolták. Az 1618-ban feltűnt üstökösről például ügy gondolták, hogy a harmincéves háború előjele. Komáromi egyértelműen természeti jelenségnek titulálta, s nem a balszerencse hozójának. A 17. század végén az örökös rettegésben élő nép körében más babonák, így Krisztus 1000 éves uralmának várása, tehát a világvégében való hit is terjedt. A világvége ellen a „próféták” a bűnös emberiség megtérítése céljából léptek fel, s több helyen hitelre is találtak. Szoboszló és a Thököly-szabadságharc A hajdúvárosok prédikátorainak igen nagy szerepük volt a bújdosó-mozgalom és a Thököly-szabadságharc nehéz időszakában. Debrecenben és a hajdú városokban bontott ugyanis zászlót a kuruc felkelés, ide özönlöttek a vallási és politikai okokból üldözött református prédikátorok, később néhányan a volt gályarabok közül is. Kuruc, török, labanc csapatok itt vívták harcaikat és fosztogattak a környéken. Thökölyt Hajdúszoboszlón választották meg 1680-ban a kuruc hadak fővezérének és később is folytatott itt béketárgyalásokat a császáriakkal.33 Azt gondolhatnánk ezek alapján, hogy Szoboszló és Thököly kapcsolata mindvégig harmonikus volt. Az igazság az, hogy a hajdúság politikai magatartása mindvégig labilis volt. Thököly 53 54 55 Thököly Imre ifjúkori képe (ismeretlen, 17. századi festő) 53 „Hamar elmenj, és messze távozz a dögtől, és későn jöjj vissza, ha félsz attól!” 54 Kiadva: Pestis pestise. Debrecen, 1664. 55 1 681-ben például Saponara Fülöp sárospataki kapitánnyal. Thökölyt Szoboszlóhoz magánéleti szálak is fűzték: innen írta Zrínyi Ilonához azt a levelet, melyben megkérte az özvegy kezét. 211
