Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században

Szendiné Orvos Erzsébet

nemességet kapott. Kiváltságait azonban nem személyenként, hanem együttesen, a hajdúvárosok árkain belül gyakorolhatta.8 De nemcsak kiváltságban részesítette őket, hanem letelepedésükről is gondoskodott: nekik adta Kálló városát, Nánást, Dorogot, Hadházat, Vámospércset és Szoboszlót. Ennek fejében Bocskainak és utódainak katonai szolgálattal tartoztak.9 Szükség is volt rájuk, hiszen végvárrendszerül szolgáltak a törökök ellen.

Szoboszlót és külső határát három lépésben szerezték meg a hajdúk. 1606-ban megkapták Bocskai adományából a tokaji várhoz tartozó részbirtokot és még néhány jobbágytelket. A falu kisebb része azonban megmaradt a középkori birtokos családok kezén. Másodjára 1608-ban Bethlen Gábor adományozott Medy Istvánnak, a már Szoboszlóra telepített hajdúk tisztjének jobbágytelkeket, amelyek a ruszkai Dobó család szoboszlói részbirtokához tartoztak. Végül zálogjogon, majd örökbirtokul megszerezték az 1660 után súlyos pusztulást szenvedett Kisszoboszló telkeit és külső határait.10 „ , A Szoboszlóra telepített hajdúk

Szoboszlo varos jegyzőkönyve , . , . . , ,

(MNL HBML) a hajdukapitany joghatósága ala kerültek,11 aki Forgách Zsigmond felsőmagyarországi kassai főkapitány 1613. évi utasításai alapján nemcsak jogszolgáltatási, de közigazgatási utasításokat is adhatott. Kialakult a

8 Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (MN HBML) XV. 21/a. Muo 79.

9 A szoboszlói hajdúk „az erdélyországi hív és szabad székelyek szokása szerint...más adományos nemesek módjára jó lovakkal és hadiszerekkel felszerelve a hely és idő kívánalmához képest a haza védelmében minden hadjáratban jelen lenni és vonakodás nélkül szolgálni tartozzanak!” MNL HBML V. A. 401/c. 33. k.

10 MÓDY 1975:22.

11 Az első hajdútelepítés idején Kisszoboszló önálló jobbágytelepülés volt, és az is maradt több évtizedig, tehát külön éltek a hajdúktól. A Szejdi-járás után már nem beszélhetünk két Szoboszlóról, Kisszoboszló csak Pusztafaluként élt tovább a szoboszlóiak emlékezetében.

196