Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Kónya Péter: A valássi kérdés a Thököly felkelésben
A VALLÁSI KÉRDÉS A THÖKÖLY FELKELÉSBEN magyarországi (Breznóbánya és Korpona) és a még nemrégen az erdélyi fejedelem fennhatósága alá tartozó Nagybánya is elküldte követeit Kassára. A tizenkilenc mágnás közül ténylegesen csak kettő jött el személyesen az országgyűlésre (Sennyey István és Gersenyi Ferenc), a többieket helyetteseik képviselték. Hasonlóan csak két prelátus volt jelen a kassai gyűlésen, Sebestyén András nagyváradi címzetes püspök és Horváth György szepesi prépost. További katolikus egyházi követek képviselték az egri püspökséget és káptalant is.24 A gyűlés elnökévé már a tárgyalások kezdetén Sebestyén András váradi püspököt választották meg. Thököly a követektől elsősorban a fegyverszünet jóváhagyását követelte, a magyar küldöttség kiküldését a Portára, a katonaság kiadásainak elosztását a vármegyék és városok között, bizonyos intézkedéseket a jobbágynép javára és nem utolsó sorban a vallási kérdés megoldását, az összes elkobzott evangélikus templom viszszaadásával.2'’ Míg a fegyverszünet elfogadása általános egyetértéssel találkozott, a többi követelés, ha nem is ellenállást, de mindenképpen ellenkezést váltott ki a követek soraiban. Nagy felháborodást okozott a vármegyei követek között a tervezett köszönetnyilvánítás a szultáni adhnáméért. A követek a katonaság eltartására szánt adók bevezetése ellen is tiltakoztak, s végül csak 50 ezer Ft-nyi adón tudtak megegyezni. A vallási tárgyalások is több heves vitát hoztak. A vallásszabadság kérdése és annak tervezett helyreállítása nemcsak a katolikus követek ellenállására talált, hanem a reformátusok sem voltak megelégedve, mivel érezték az evangélikusok meghatározó szerepét a megszállt területeken. Elsősorban a szabad királyi városokban panaszkodtak a református polgárok a szabad vallásgyakorlat megtagadására az evangélikus városi tanácsok részéről.26 A másik oldalon az evangélikus városi követek nem tudtak kibékülni Thököly tervével, hogy mindegyik vallás saját templommal rendelkezzen a városokban. Végül viszont a rendek képesek voltak abban megegyezni, hogy „az elmúlt tizenkét év villongásait a vallási gyűlölet okozta,” és egyetértettek a három országos felekezet szabadságának bebiztosításában,27 és az addig a katolikusok által használt, előzőleg protestáns templomok, iskolák és parókiák mihamarabbi visszaadásá-24 Zsilinszky 1897 25 Majláth 1883 26 Főleg Eperjeséről. 27 Az á. h. evangélikus, a református és a katolikus. 187
