Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Kónya Péter: A valássi kérdés a Thököly felkelésben
A VALLÁSI KÉRDÉS A THÖKÖLY FELKELÉSBEN gályarabságához és csaknem az egész protestáns papság emigrációjához vezettek. A pozsonyi vértörvényszékekkel befejeződött mindkét protestáns egyház felszámolása. A templomok, az iskolák és lelkészeik nélkül sem az evangélikus, sem a református egyház nem tudott működni a Magyar Királyság területén. Csak néhány lelkész kockáztatta az életét, s erdőkben, barlangokban vagy csűrökben, többnyire titokban tartották az istentiszteleteket. A megtorlások, a katonaság erőszakoskodása, a hivatalok zsarolása és nem utolsó sorban a protestánsok üldözése jelentős emigrációt váltott ki valamennyi társadalmi csoportban. Az evangélikus és a református lelkészek s hozzájuk hasonlóan nagyszámú nemes is Erdélyben keresett menedéket. Felső-Magyarország vármegyéiből a jobbágyok, mezővárosi polgárok és katonák a katolikus papság és a császári a katonaság és tisztek elől néhány ezres számban a Tiszántúlra s a Partiumba menekültek. Ott táborokat alapítottak, fegyverhasználatot gyakoroltak, és várták hazaérkezésüket úgy, mint 1672-ben. A kurucok élére fokozatosan több, Erdélyben élő magyar nemes került (Petrőczy István, Wesselényi Pál, Teleki Mihály s mások).9 1678-ban a kuruc hadak parancsnoka iijú Thököly Imre gróf lett, aki, mint tizenhárom éves fiú hagyta el hazáját és nyolc évet töltött Erdélyben a bujdosók között. Apja, Thököly István, a felső-magyarországi evangélikusok legnagyobb támogatója,10 bátyával, Zsigmonddal együtt részese volt a Wesselényi összeesküvésnek. Miután 1670-ben meghalt s ugyanakkor Thököly Zsigmond áttért a katolikus hitre, a fiatal Imre lett az utolsó magyarországi evangélikus mágnás.11 Sikeres felvidéki hadjárata után, 1678-tól Thököly Imre a Habsburg-ellenes küzdelem központi személyisége lett, és a következő nyolc évben ő lett a felkelés irányítója. A következő években, 1678-tól 1685-ig a felkelők tartósan vagy átmenetileg kezükben tartották mind a felső-magyarországi, mind az alsó-magyarországi és a dunántúli vármegyéket, a szabad királyi városok-9 R. VÁRKONYI 1985: 1214-1221. 10 Thököly István bőven segítette az evangélikus egyházat, többek között a Felsőmagyarországi Rendek Kollégiumát is, amelynek Tokaj-hegyaljai szőlőket ajándékozott, 20 ezer Ft értékben. 11 Thököly Imre Késmárkon született 1657-ben és 1668-1670-ben az eperjesi kollégiumban tanult, ahonnan apja halála után először Husztra s onnan Erdélybe menekült. 181
