Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése
Papp Klára A nagy ívű terveknek azonban nagyon hamar vége szakadt, Thökölynek már nem volt érkezése újabb országgyűlést tartani, ugyanis a Szent Liga hadvezére, Badeni Lajos Belgrád alól (amelyet ezért a nagyvezírnek sikerült elfoglalnia) seregeket vitt be ellene és októberre kiűzte őt Erdélyből. Thököly fejedelemsége azonban közvetett módon hozzájárult az udvar és Erdély viszonyának rendezéséhez. Az erdélyiek ugyanis még augusztus végén Bécsbe küldték Bethlen Miklóst, aki az Erdéllyel foglalkozó konferencia elé tárta a rendek kérését. Azzal érvelt, ha a török privilégiumot kínált a fejedelemségnek, a bécsi udvar hasonlóan csak az erdélyieknek adott jogok révén erősítheti meg hatalmát a területen. Ha fontos a Habsburgoknak, hogy Erdély ne legyen hatalmuk gyenge láncszeme, adjon Lipót diplomát Erdélynek. Az udvar részint nem mondott le a fejedelemség területén jelentős létszámú katonaság állomásoztatásáról, másrészt valóban kiadta a rendek és a bécsi udvar viszonyát rendező diplomát, amit 1691 -ben díszes formában is megerősített. Az Erdélyből kiszorult Thököly „1691-ben a császáriak által megnyert szalánkeméni csatában a török lovasságot vezette, 1697-ben pedig részt vett a török vereséget hozó zentai csatában is. Az 1699-es karlócai béke kimondta száműzését, s miután a következő évben még egy sikertelen kísérletet tett fejedelemségének visszaszerzésére, a Porta 1701-ben híveivel a kisázsiai parton, Nikomédiában telepítette le. A szultántól tekintélyes kegydíjat húzott, birtokot és viddini gróf címet is kapott.”36 A török földön is működött környezetében egy fejedelmi udvar, amelyről a Thököly naplójában tett bejegyzésekből értesülhetünk, ahol az udvari papok tevékenységét, esküvők és temetési szertartások leírását megtaláljuk. De Seres István kutatásai alapján olvashatunk arról a 23 nemesről és 90 kísérőről, akiknek felsorolása 1696-ból maradtak ránk, „az elmúlt évben Havasalföldre költöztetett magyarországi és erdélyi nemesek kimutatásában”.37 1692-ben feleségét, a Bécsben tisztes fogságban élő Zrínyi Ilonát cseréltette ki az elfogott Heisler generálisra, de a továbbiakban már nem tudott tevőlegesen beleszólni a politikába. Mostohafiának, II. Rákóczi Ferencnek hatalomra kerülésekor még megfogalmazta igényét az Erdélyi Fejedelemség elfoglalására, de ennek már nem maradt esélye. Élete utolsó leveleit 1705 augusztusának második felében azokhoz írta, akikkel 36 http://mult-kor.hu/cikk.php7kE10512 letöltés: 2005. szeptember 3. 37 Seres 2005:231. 174
