Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése
Papp Klára ter informáltatik, megnyugtatván elmémet ujobban is abban, a minthogy ki is telik kegyelmedtől, vigyáz az én kicsiny személyemre, becsületemre, előmenetelemre is, az minthogy bizony magának szolgál abba kegyelmed, ha én is dicsekedhetem kegyelmed speciális atyafi ságával.”3 Az erdélyi kancellár a személyes kapcsolatokat kihasználva sikeresen tevékenykedett, hiszen kapcsolatot létesített a francia udvarral, s az 1677. május 27-i varsói szerződés alapján XIV. Lajos pénzügyi támogatását (100 ezer tallért) és a francia tisztek segítségét is megszerezte a felkelők számára. Teleki diplomáciájának igazi nyertese azonban az 1678-ban a kurucok élére került 21 éves Thököly Imre lett, aki katonai sikerei birtokában nem csupán fokozatosan lazította, hanem el is szakította a kurucokat Erdélyhez fűző portai szálakat. 1680. január 8-án Hajdúszoboszlón választották a kurucok fővezérévé. „ Mi Istenért és Hazáért fegyverre kelt alulírott magyarok esküszünk az élő Istenre, [...] hogy nagyságos Teökölyi (sic!) Imre urat, vezérünket nem hagyjuk el, bármit határoz az Isten dicsőségét és a Haza szabadságát illető ügyekben, [...] akik pedig mostanig eltérő véleményen voltunk, ezután a tegnapi erős és feloldhatatlan egyezségünk szerint Onagyságát, mint Fővezérünket ügyünk végső eldöntéséig hűségesen követjük. ”5 6 Thököly Imre (1657. szept. 25., Késmárk - 1705. szeptember 13., Izmit) felvidéki nagybirtokos családban született, apja késmárki Thököly István, anyja Gyulaffy Sámuel dobokai főispán és kővári főkapitány leánya, Mária. A család annak a Thököly Sebestyénnek a leszármazottja volt, aki alföldi polgárként a 16. század utolsó harmadában a marhakereskedésből szerzett vagyonából vásárolta birtokát és nemesi címét (1572). A késmárki és a savnyiki uradalmat Thököly Sebestyén szerezte meg a család számára. Az 1579-ben Rueber Jánostól zálogba vett késmárki vár és uradalom lett a család központja, innen származik előnevük is. A címerszerző Thököly bárói rangot is kapott, s egyértelmű támogatója lett Bocskai mozgalmának. Az apa, késmárki Thököly István igen művelt, s a Wesselényi mozgalomban fontos szerepet játszó főúr volt, aki anyjától, Thurzó Katától örökölte a Thurzó örökség jelentős részét (Árva várát és uradalmát, a lietavai birtokot stb.). 1654-ben III. Ferdinándtól rangemelésben részesült, grófi címhez jutott, s 1652-ben kapta meg ural-5 Thököly levele 1677. december 3-án. Deák 1882: 14-15. 6 GEÖNCZY 1981:32-33. 158
