Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Nagy István tudománynak éljen. A kitartó szorgalommal és hatalmas munkabírással végzett közéleti és tudományszervezői tevékenysége ugyancsak rendkívül jelentős. 1889-ben lett az Orvosi Hetilap egyik szerkesztője, de a következő évtől már egyedül végezte ezt a munkát. Hőgyes az alapítószerkesztő, Markusovszky Lajos szellemiségében kívánta szerkeszteni a hetilapot: ,pl lap iránya és egyetemes berendezése marad a régi. Ezentúl is mint idáig a hazai egyetemi orvosi intézetekből, klinikákból kórházakból, valamint a fővárosi és vidéki gyakorló orvosok tollából kikerült elméleti és gyakorlati irányú eredeti közlemények s dolgozatok fogják benne az első helyet elfoglalni. A lap hű tükre akar maradni mint volt eddig úgy ezután is a magyar önálló orvosi irodalmi tevékenységnek."13 A Hetilapot a szerkesztőség „a hazai és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönyének” tekintette, amelynek célja, hogy „önálló tudományos munkálkodásra serkentsen”.13 14 Hőgyes tehát a hazai tudomány fejlesztése szempontjából ugyanúgy fontosnak tartotta a külföldi eredmények átvételét és hasznosítását, mint a hazai szakemberek önálló kutatásainak és publikálásának elősegítését. Ezt bizonyítja Hőgyesnek a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatban kifejtett tevékenysége, amelynek 1889-ben másodtitkára, négy év múlva elnöke volt. Elnöksége alatt a magyar szerzők által írt müvek aránya duplájára nőtt a társaság által kiadott könyvek között.1' Az Országos Közegészségügyi Tanács tagjaként16 a járványügyi bizottság munkájában vett részt, amely a kolera és a diftéria elleni küzdelmet tartotta legfőbb feladatának. Ezen kívül a Tanács könyvtári és az egészségügyi reform kidolgozására létrehozott bizottságainak a munkájában is részt vett. Alapítója volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek (1885), ahol az orvosi szakosztálynak volt alelnöke, majd elnöke. Közegészségügyi munkájának elismeréseként - Korányi Frigyes javaslatára - 1897-ben miniszteri tanácsosi címmel tüntették ki. Közben már az 1870-es évek közepén választmányi tagja volt a Természettudományi Társulatnak, és ezt a munkát tíz évvel később folytatta, 1889-1903 között annak elnökeként. Tagja volt annak a Szombati Társaság nevű baráti közösségnek, amelynek tekintélyes orvostagjai egyfajta informális tanácsadó testületet alkottak. Az is tudjuk, hogy a fentebb felsorolt elfog-13 Hőgyes - Antal 1889: 1., idézi Szállási 2006:2331. 14 Szerkesztőség 1900: 1. 15 Alföldi-Sós 1962: 66. 16 1889-ben lett rendkívüli, 1891 -ben rendes tag. 126
