Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Iparművészet-történet - Agárdi Lajos: A szoboszlói református egyház klenódiumai
A SZOBOSZLÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KLENÓDIUMAI Agárdi Lajos A SZOBOSZLÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KLENÓDIUMAI1 * Bevezetés Tanulmányom témájához való kötődésem kettős. Egyrészt a városhoz, gyülekezetéhez ezernyi szállal kapcsolódó hajdúszoboszlói reformátusként, akinek több generációra visszamenőleg, ősei is hajdúszoboszlói reformátusok voltak, személyesen is kötődöm a témához. Másrészt pedig meglévő vallástanári diplomám is meghatározta a vallási néprajz felé való fordulásomat. A jelen tanulmányban a Hajdúszoboszlói református Egyházközség kleódiumainak összefoglaló igényű bemutatására törekszem. A tárgykörbe tartozó úrasztali edényeket és a templom ékesítésére szolgáló textíliákat a készítés, adományozás és használat szempontjaiból mutatom be. Fém úrasztali és keresztelő edények Kenyérosztó tányér, 1639 Legkorábbi úrasztali edényünk egy 1639-es ezüst kenyérosztó tál. Középén Szoboszló címere látható, körülötte bibliai utalás „Győzelmet vett a Júdabeli Oroszlán”. A csipkézett szélű peremen felírat olvasható: „N. SZOBOSZLÓ VÁROSA SZENTELTE AZ ÚRNAK SZ. ANTALHOZ 1639. SZT. LENTE DÁVID KAPITÁNYSÁGÁBAN VÁCZI ANDRÁS PRÉ- DICALT. MEGÚJÍTTATOTT ÉS MEGNAGYOBBÍTTATOTT 1 Jelen tanulmány megegyezik Agárdi Lajosnak a Debreceni Egyetem néprajz szakán készített, „Szoboszló Temploma, a templom Szoboszlója” című 173 oldalas szak- dolgozatának a „Templomi edények és textiliák” című fejezetével. A jelen közlést Dr. P. Szalay Emőke lektorálta. (A szerkesztő megjegyzése.) 87