Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Néprajztudomány - Sándor Eszter: Hajdúszoboszló temetőinek népművészete – A Soproni temető
Sándor Eszter földesi, kábái és nádudvari fej fákat), de ez is inkább vázlatszerű. Erdei Gyulának a helyi kulturális lapban, a Szókimondóban megjelent háromrészes cikksorozata,13 a Porból lettünk, porrá leszünk már konkrétan a szoboszlói fej fákra is koncentrált, de forrásait nem hivatkozta le, így például a fejfák formájára használt terminológia eredetéről sem lehet tudni, hogy honnan vette át, vagy esetleg maga alakította-e ki. A Hajdú-Bihar temetőművészete című, 1980-ban kiadott tanulmánykötet15 16 részletesen foglalkozott a temetés, a halál szokásaival, tárgyi világával. Ebben Takács Béla írta le a fejfák díszítéseit.17 írásában többször szubjektív véleményt nyilvánított ki a fejfák stílusromlásáról, egyes díszítményfajták elterjedéséről és eltűnéséről, illetve a műkő sírjelek elterjedéséről. Ezen kívül a Hajdúszoboszlóra vonatkozó adatoknál többször pontatlan volt, például azt állította, több más település fej fáihoz hasonlóan a hajdúszoboszlói fej fákon is „a szomorúfűz az egyetlen vésett dísz”,18 valamint Hajdúszoboszlót kihagyta a felsorolásból a csónak alakú fejfás temetők ismertetésénél. Fényképes és tárgyi bizonyíték is van arra vonatkozólag, hogy szép számmal volt csónak alakú fej fa a szoboszlói temetőkben, és minden fejfatípusra a fűzfán kívül indás-leveles, virágos, életfás motívumokat is véstek. Ugyanebben a kötetben Dankó Imre tanulmánya19 röviden ismertette a különféle temetési formákat, valamint hosszasan bemutatta a temetőformákat, a temetők történelmi, jogi változásait a Kárpátmedencében. Sajnos csak néhány Hajdú-Bihar megyei település, úgymint Debrecen, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog temetőjét, temetési szokásait írta le. Több hajdúszoboszlói adatot szolgáltatott Marjai Márton és Bartha Elek írása a sírfeliratokról.20 Sajnos azt nem tudjuk meg, hogy a település mely temetőjéből származnak a közölt sírversek, de sok szöveg és szövegfordulat ismerős a Bocskai Múzeum adattári forrásaiból. Ugyancsak összefoglaló leírást közölt Horváth Imre a temetőkertek művészetéről írt tanulmányában, a Hajdú-Bihar évszázadai című kötetben.21 Ebben röviden bemutatta a települések temetőit, a fejfák helyi 15 Erdei 1996, Erdei 1997a, Erdei 1997b 16 Szőllősi 1980 17 Takács 1980 18 Takács 1980: 158. 19 Dankó 1980 20 Marjai-Bartha 1980 21 Horváth 2000 36
