Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Egyéb írások - Erdei Sándor: A 60 éves Bartha Elek köszöntése
Erdei Sándor Kovács Ábrahám, Hans- Werner Retterath, F. Gülay Mirzaoglu, Ujváry Zoltán, Pákozdi Dávid, Gáti Diána, Magyari Márta, Silling István, Bolya Anna Mária, Bihari Nagy Éva, Simon Krisztián, Csíki Tamás, Csiszár Imre, Anssi Halmasvirta, Kusnyír Éva, Molnár Levente, Újhelyi Nelli, Horváth Péter, Kovács László Erik, Szabó Tünde, Lajos Veronika, Lovas Kiss Antal, Biczó Gábor és Kotics József. Nem kisebb szakmai tekintély, mint Voigt Vilmos néprajztudós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének professor emeritusa rajzolta meg Bartha Elek kutatói pályáját. Mi válhatott volna Bede Anna költő-művészettörténész-könyvtáros fiából, ha nem folklorista? - kérdi. Ugyanis Bede Anna kiváló népköltési műfordító is volt, aki sámánverseket, kirgiz hőseposzt, lapp folklórt, mordvin eposzt ültetett át magyarra, s a vogul lírikus, Sesztalov verseit is hozzáférhetővé tette számunkra. A cívisváros egyeteme egyetlen munkahelye volt egész életében. Egy évtizeden át szerkesztette az Ethnographiát, s vezetőségi tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Györfíy István Néprajzi Társaságnak. Az ő tanszékvezetői korszakában is igaz, hogy „Debrecenben mindenki gyűjtött és mindhalálig ma is gyűjt”. Voigt Vilmos becsüli benne, hogy alighanem ő volt a legelső, aki Kárpátalján vallási néprajzot gyűjtött. A vallási néprajz sokoldalú tudósának mondja őt: „aki hozzáfér a 2006-ban (...) készült Vallási terek szellemi öröksége című, több mint 200 lapos könyvéhez, alighanem a világ legjobb, tanítható és tanulható vallásnéprajzi áttekintését tartja a kezében - amelyet ráadásul még történetileg, szociológiailag, valláselméletileg is igazán egyszerű továbbvinni. Ilyen munkát csak az tud írni, aki évtizedeken át, szinte magán kísérletezte ki az arányos megoldást”. Bartha Elek tíz könyvet, több mint száz tanulmányt és majd’ kétszáz kisebb írást tett közzé. Született „teammunkásnak” bizonyult a Debreceni Egyetem tanára, akinek „nemcsak a legszorosabban vett néprajzi, hanem a rokon tudományok áttekintései között is ott találjuk a dolgozatait”. Noha a görög katolikus hitélet állt és áll figyelmének fókuszában, azért „a reformátusok, cigányok, zsidók vallásait is a maguk helyén mutatja be”. Milyen különös: keresztneve, az Elek görög és bizánci eredetű név, védelmezőt, megőrzőt jelent. A néprajzi tanszék oktatói (kutatók, szerkesztők, munkatársak, tanítványok, barátok), az akadémiai kutatócsoport etnográfusai, s természetesen a tudományos publikációk szerzői méltóképpen emlékeztek meg Bartha Elek nevezetes életeseményéről. (A színvonalas nyomdai munkálatok a debreceni Kapitális Kft. hozzáértését dicsérik.) (Debrecen, 2016) 280