Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Egyéb írások - Balogh László: Az álmosd-diószegi csata és előzményei
AZ ÁLMOSD-DIÓSZEGI CSATA ÉS ELŐZMÉNYEI sziléziai lovasság; Dampierre hajdúi: kb. 3000 fő; erdélyi császári haderő (hajdúk, székelyek): 4400 fő Sennyei Pongrác vezetésével, és 600 fő vallon sereg Thomas Cavrioli vezetése alatt; Várad őrsége: 1200 fő. Ez összesen 13.300-13.800 főnyi hadsereg.7 Belgiojoso a csapatok összevonását Adorján vára mellett tervezte. Levélben fenyegette meg Bocskait, hogy akár erőszakkal is Rakamazra viteti, ha nem hajlandó önszántából útra kelni. Ez lett volna az indok Bocskai megmaradt javainak megszerzésére. 1604. szeptember 27. - Bocskai Sólyomkőn kézhez kapta Belgiojoso szeptember 26-i levelét. Bocskai csapdát sejtett, ezért betegségeire hivatkozva Sólyomkő várába húzódott vissza, és távol maradt a megbeszéléstől. 1604. szeptember 29. - Bocskai Sólyomkő várába rendelte magánvárainak kapitányait: Örvéndy Pált Nagykerekiből, Székely Ferencet Szentjobból. Ekkor már kézhez kapta a törökföldi erdélyi emigránsok szeptember 14-én írt levelét is, melyben bejelentették, hogy Bocskait támogatják, és készek az Erdélybe indulásra. A sólyomkői megbeszélésen - amire minden valószínűség szerint szeptember 29-én a délelőtti órákban került sor - mindenekelőtt azt akarta kipuhatolni, hogy mennyiben számíthat kapitányaira, ha szembeszállna a jelenlegi hatalommal. Ezután a gyűlés többségi határozatot hozott az ellenállás mellett. A vita már csupán annak módozatairól folyt. Bocskai utasította Örvéndy Pált, Nagykereki kapitányát, hogy azonnal küldjön követet Gyulára török segélycsapatokért. Ha mód van rá, ezek jöjjenek előbb Sólyomkő várához, hogy biztosítsák értékeinek Nagykereki be szállítását. Ha erre nincs mód, akkor a közelebb fekvő Nagykerekihez vonuljanak, és ő is oda megy. Elhangzott olyan javaslat is, hogy Bocskai azonnal meneküljön török felségterületre, és onnan szólítsa fegyverbe az erdélyieket és a Belgiojoso uralmával elégedetlen felsőmagyarországiakat. Bocskai azonban nem akart kizárólag török segítségre támaszkodni több okból adódóan. Ismerte a török hatalom meggyöngült katonai helyzetét, és egy ideig valamennyien a törökellenes harc elszánt hívei voltak. Bocskai úgy döntött, hogy kér ugyan török segítséget, de nagyobb részt magyar katonákat, hajdúkat fogad 7 Nagy 1961: 58. 261
