Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven
Nagy István elnöke volt az 1993. május 31-én újjáalakult révi EKE osztálynak. Számos megemlékezést, rendezvényt szervezett ennek keretében. Ugyanebben az évben lett tagja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és emlékhely Bizottságnak. A Rév érdekében tett szervező- és kutatómunkáját díszpolgári címmel ismerték el 2001-ben, a felterjesztést Hasas János önkormányzati képviselő készítette.118 2005. augusztus 27-én emlékeztek meg Réven a Zichy-barlang megnyitásának centenáriumáról. A résztvevők délután felkeresték a református temetőben Juhász Viktor sírját, ahol felszentelték a Pro Rév Egyesület által állíttatott kopjafákat, amelyeket a székelyudvarhelyi Kisgyörgy Imre fafaragó készített. A sírnál Tóth Imre székkutasi lelkipásztor hirdetett igét, majd Dukrét Géza elevenítette fel Juhász Viktor életmozzanatait, tevékenységét. Ezt követően koszorúzták meg a résztvevők a sírt.119 A kopjafán két táblát helyeztek el. A felsőn olvasható: JUHÁSZ VIKTOR / TANÁR / RÉV DÍSZPOLGÁRA / 1927 - 2004. Alatta idézet: HONTALAN VAGYOK, DE / VALLOM RENDÜLETLENÜL / HOGY Ő AZ ÚT S AZ ÉLET / ÉS MARADOK EZ ÚTON, / MÍG CSAK ÉLEK / TÖRETLEN HITTEL / EMBER ÉS MAGYAR / WASS ALBERT. Összegzés A fentiek alapján megállapítható, hogy az emlékállítás gyakorlata újabb keletű Réven, mivel emlékműveket - egy kivételtől eltekintve - a 20. századtól emeltek a településen. Elsőként Rév természeti értékének feltáróival és feltárásával kapcsolatban jelent meg a múlt század első felében az emlékállítás igénye. Először tehát velük kapcsolatban érhető tetten az az elképzelés, hogy a jelen a múltban gyökerezik. Az emlékállítások száma érezhetően a rendszerváltás után nőtt meg, amikor a politikai élet erre nagyobb lehetőséget biztosított. Az emlékállításokat főként kulturális szervezetek (Erdélyi Kárpát-egyesület, Pro Rév Egyesület) kezdeményezték, kisebb részben a község elöljárósága, illetve egyházak (a református és az ortodox). Bár az aktuális hatalom időnként megpróbálkozott politikai emlékművek létrehozásával (pl. 1930-ban vagy 1940-ben), ezek nem maradtak fenn. így a napjainkban a településen látható emlékművek elsősorban lokális emlékezetmegőrző 118 Hasas 2001. 119 Dukrét 2012: 389. 250
