Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven
Nagy István harcokban már nem vett részt. A világosi fegyverletétel után fogságba került. A hadbíróság 1850-ben első- és másodfokon is 10 év várfogságra ítélte Aradon. Bona Gábor adatai szerint 1852. január 27-én kegyelmet kapott és szabadult, míg Söptei Imre inkább a Bersek visszaemlékezésében olvasható dátumot fogadja el, miszerint június 14-én szabadult. A szabadulásban szerepet játszhatott húga, Bersek Mária, akinek férje, Franz Koderle a császári pár schönbrunni és laxenburgi kastélyának várnagya volt.86 Az egzisztenciáját vesztett férfi felajánlotta menyasszonyának, hogy visszaadja szabadságát, Betti azonban megtartotta ígéretét, így 1852 augusztusában megtartották az esküvőt. Ezt követően a volt huszártisztnek kenyérkereset után kellett néznie, hiszen vagyona nem volt. Így került Révre, ahol 1853. február 23-tól volt uradalmi tiszttartó Zichy Domokos és Ödön birtokán.87 Itt élt feleségével 1865-ben bekövetkezett haláláig. A hely mellett szólhatott, hogy közel volt Erzsébet családjának lakhelyéhez, Nagyszalontához. A házastársak között azonban hamar elromlott a viszony. Előfordult, hogy a feleség hazaköltözött Szalontára. Már a kolostorba vonulás gondolata is foglalkoztatta, de végül a válás mellett döntött. Bersek József a válásról szóló végzés kézhez vétele után 1865. január 17-én véget vetett életének, felesége arcképe előtt főbe lőtte magát. Tette Erzsébetet is megrendítette, aki többé nem ment férjhez. 1908-ban halt meg. Bersek József utolsó kívánsága az volt, hogy felesége fényképével temessék el az uradalom parkjában.88 Réven úgy tudják, az alá a körtefa alá temették itt a kertben, amely alatt főbe lőtte magát. Sírjára vörösmárvány sírkeresztet állított gróf Zichy Ödön, amelynek felirata a következő volt: Itt nyugszik / BERSEK JÓZSEF / 1848-as honvéd / huszárezredes / 1806(!) - 1865 / Béke poraira.89 A Juhász-házaspár adatai szerint a sírt először az uradalom alkalmazottai ápolták, majd a réviek, akik azt hitték, hogy a szabadságharc leverése után halálra ítéltet temettek oda. A sír tehát már ekkor az 1848-49-es forradalom és 86 SÁFRÁN 1960: 52., SÖPTEI 2008: 36. 87 SÁFRÁN 1960: 56., SÖPTEI 2008: 37. 88 Sáfrány I960: 63. 89 Juhász — Juhászné 2002: 36-37. Söptei úgy tudja, hogy a sírkövet Bersek sógora, Rozvány György készíttette a következő felirattal: Bersek József honvédhuszar ezredes / szül. 1808. dec. 20. / 1 1865. jan. 17-én / Szent haza harcosa megtört bátor bajnoki lelked. / Látva, hogy annyi vitéz hasztalan áldoza vert! / Nyugodj hantod alatt! Küzdesteket a maradék hűn / Átveszi, s győzve hozand szent poraidra babért! SÖPTEI 2008: 38. 242
