Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven
Nagy István Május 16-tól június 9-ig a térségből több mint 131 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba vagy Dachauba. Réven is létezett egy kis zsidó közösség, amely 63 főt számlált.66 Őket a nagyváradi gettóba szállították. Közülük a dokumentumok szerint Rosenthal Cecilia, Rosenthal Ernest, Friedman Mária, Raducziner Dóra és Gizella hunyt el Auschwitzban.67 Juhász Viktor azonban úgy tudja, az áldozatok száma ennél jóval magasabb volt. Az elhurcolt mintegy 60 személynek csupán a harmada élte túl a haláltáborokat, de ők sem tértek vissza a településre.68 Egyedül az egykori zsidó temető emlékeztet rájuk.69 Bár a révi zsidó közösség létszámában nem volt meghatározó, némely tagja már életében országos ismertségre és hírnévre tett szert. Jakab Dezső 1864-ben született, apja zsidó kereskedő volt. A budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1894-ben készítette el első önálló épülettervét, egy másik tervével még ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egyletének ezüstérmét. Nagyfokú munkabírását jellemzi, hogy számos épületet tervezett az Ezredéves Kiállításra, változatos stílusban. 1897-ben Komor Marcellal közösen saját tervezőirodát nyitottak. Épületeik tervezésekor Lechner Ödön magyar formanyelvét követték, de alkalmazták az új technológiai vívmányokat is. Terveztek bankszékházat (Szolnok, Temesvár, Szabadka), zsinagógát (Szabadka, Marcali), városházát (Marosvásárhely, Szabadka), szállót és vigadót (Szentes, Nagyvárad, Palics, Pozsony), kultúrpalotát (Marosvásárhely) és számos lakóházat, hogy csak néhányat említsünk a máig fennmaradt épületeik közül. Jakab tanulmányutakat tett Erdélybe, ahol díszítőmotívumokat rajzolt, és tárgyakat gyűjtött. Az első világháború után Sós Aladárral tervezett épületeket, elsősorban lakóházakat, de rajzasztalukról került ki a svábhegyi szanatórium terve is. Jakab az 1920-as években is őrizte mestere emlékét, 1928-ban a Lechner Ödön Társaság egyik alapítója volt. 1932-ben halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található. Munkássága előtt már a következő évben emléküléssel tisztelegtek az építészek.70 De térjünk vissza a révi eseményekhez. A második világháború nagyobb harccselekmények nélkül ért véget Réven. 1944. október 12-én 66 Braham 2007: 336. 67 BORCEA 2005: 69. 68 Juhász - Juhászné 2002: 60-61. 69 Juhász-Juhászné 2002: 60-61., Borcea 2005: 69. 70 Jakab építészeti munkáját mutatja be újabban Várallyay 2006. 238
