Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven
Nagy István egyezmények aláírásával az államalakulat utolsó összetartó ereje, a hadsereg is megszűnt, miközben a háború hatalmas elégedetlenséget, szociális és nemzetiségi ellentéteket generált a társadalomban. Mindezek következtében elkerülhetetlenné vált a monarchia és Magyarország felbomlása. 1918. október 31-én, azon a napon, amikor győzött a polgári demokratikus forradalom, Budapesten megalakult a Román Nemzeti Tanács, amely hamarosan Aradra költözött. Helyi nemzeti tanácsok és nemzetőrség létrehozását a magyar kormány is szorgalmazta, sőt anyagilag támogatta a rend fenntartása, a lakosság ellátása érdekében.36 A Román Nemzeti Tanács célja az volt, hogy fokozatosan átvegye a politikai hatalmat Erdélyben, és november 12-én a román csapatok is átkeltek a határon. A magyarországi románok december 1-jén nemzet- gyűlést tartottak Gyulafehérváron, ahol az 1228 küldött kimondta 26 vármegye csatlakozását Romániához.37 Réven és Nagybáródon is megalakult a Román Nemzeti Tanács és a Román Nemzetőrség. Az előbbi elnöke Pascar János, jegyzője Macedón Cionca volt. A nemzetőrség (Nagybáróddal) mintegy 40 tagot számlált, parancsnoka Móga Miklós főhadnagy, köröstopai tanító és Florin Dolga volt 1918 decemberében.38 Magyar csapatok - a Székely Hadosztály kötelékében harcoló 21. gyalogezred alegységei - 1919 januárjában érkeztek Rév környékére az Apáthy-Berthelot-egyez- ményben megállapított demarkációs vonal és a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal biztosítása céljából, és január 18-án fegyverezték le a román nemzetőrséget.39 A román hadsereg az antant felhatalmazásával április 16-án indított támadást, amely a frontszakasz összeomlásához vezetett. Révre 18-án vagy 19-én vonultak be a román csapatok. Ezzel új szakasz kezdődött a település lakóinak életében, akik között - amint azt Liviu Borcea megállapítja - ezekben a nehéz időkben sem tört ki etnikai konfliktus.56 57 58 59 60 A magyar külpolitika meghatározó törekvése volt az 1920-30-as években a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek visszaszerzése. Romániával szemben 1940-ben nyílt alkalom területi igényeinek érvényesítésére. Amint az ismeretes, 1940 nyarán a kétoldalú tárgyalások 56 SZÁSZ 1986: 1708. 57 Szász 1986: 1717. 58 Juhász - Juhászné 2002: 59-60., Borcea 2005: 56-57. 59 Bánlaky 2001., Borcea 2005: 57. 60 Borcea 2005: 58. 236
