Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Lovas Kiss Antal: A révi Sóvám-ünnepség hagyománya
A RÉVI SÓVÁM-ÜNNEPSÉG HAGYOMÁNYA latépítés szakrális szintjét erősíti, hogy a vendégek részt vesznek a helyiek vallásgyakorlásában, például a testvértelepülések küldöttségei a református istentiszteleten. A falunap tehát fontos része a települési szintű kapcsolatépítésnek is. A néphagyományban megnyilvánuló állandóság Az eddigiekben az ünnep állandóan változó, alkalmazkodó jellegére helyeztem a hangsúlyt, ugyanakkor látnunk kell, hogy a változás folyamata a kutatói perspektívából ragadható meg leginkább. A helyiek sokkal inkább az állandóságot igyekeznek hangsúlyozni az ünnep kapcsán, erre pedig kétség kívül nagyon alkalmas a néphagyomány beépítése az ünnepi struktúrába. A folklór elemek a múlttal való folytonosság szimbólumaiként jelenek meg és ezzel legitimizálják az ünnepet. A révi identitás megfogalmazásában a történelmi múlt mellett fontos szerepet tölt be a „népi kultúra” jelenkori értelmezése is. David Carr szerint a múltjához ragaszkodó közösség gyakorlati célja az, hogy egyfajta időbeli keretben szervezze és orientálja magát. A lokális társadalom tagjai hagyományokkal, népművészettel, népzenével, néptánccal igyekeznek elevenen tartani a múltat, hogy megőrizzék identitásukat a fenyegető szétzilálódás ellenében, amelynek minden közösség kitéve érzi magát.36 A révi identitás meghatározó eleme a néphagyomány a Sóvám-ünnepen kívül is. A múltból feltárt és megőrzött hagyományelemek, ezek közül is elsősorban a fazekasság, a szövés, a népviselet, a néptánc és a népzene jelenik meg a település meghatározó értékei között. Mára Réven a néphagyomány felmutatásának egyik központi helyszíne a 2015-ben felavatott falumúzeum. A „Románia kulturális települése 2016” cím elnyerése alkalmával is a fehérkerámia és a helyi folklórfesztivál volt az a két meghatározó kulturális érték, amelyre a réviek az arculatukat kialakították. A Sóvám-ünnepen megjelenő tradíciók kilépnek a statikus ismeretterjesztés kereteiből, és élményszerűen aktualizálják a néphagyományt. A falunapon már bevett szokás, hogy a folklórfesztivál fellépői végigvonulnak a településen. A felvonulás egy olyan demonstratív aktus, amely a rendezvény kereteit kiterjeszteni a település egész terére. A réviek és az ide látogató vendégek figyelmét egyaránt igyekszik felkelteni. A Réven végigvonuló román népviseletbe öltözött fellépők jelentős látványelemet képviselnek, lényegében egy rövid időre belakják a falu terét. 36 Carr 1999:78 201
