Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Lovas Kiss Antal: A révi Sóvám-ünnepség hagyománya
Lovas Kiss Antal a választ, hogy a Sóvám-ünnep milyen közösségi programokat generál és ez hogyan hat a helyi közösségre és identitásra. Bár a kutatásom a révi falunap rendezvényeire irányult, maga a vizsgálat túlmutat a település geográfiai értelemben vett terén, hiszen a rendezvény szinterei virtuális és valós tereket egyaránt magukba foglalnak.3 A falunapi események online megosztása nem csak a történések dokumentálása, hanem marketingtevékenység is, amely az érdeklődő külvilágot szólítja meg. Az eredetileg lokális esemény itt kap lehetőséget arra, hogy globális érdeklődés tárgyává váljon. A világháló az a pont, ahol „a dolgok áramlásának mikro és makro szintű pályái” összetalálkoznak.4 5 Globális hatások és lokális válaszok A révi Sóvám-ünnep értelmezése és elemzése nem csak egy helyi ünnep bemutatásának lehetőségét rejti magában, hanem egyedi példáját nyújtja annak a 20. század végi, 21. század elei folyamatnak, amely a keleteurópai társadalmak értékrendváltozásával járt együtt. A 20. századot meghatározó értékképző folyamatok egyik legfontosabbja a globalizáció, melynek értelmezésére született elméletek és irányzatok bemutatására itt nincs tér, ám megismerésükre jelentős szakirodalom áll rendelkezésre.3 A globalizáció egyik velejárója, hogy képes felülírni a korábbi, bevett hagyományokat, talán ezzel is magyarázható, hogy a közbeszédben gyakori nézet, hogy a globalizáció olyan jelenség, amely révén a helyi értékek elvesznek. Ez az értelmezés azt feltételezi, hogy a globális hatások rátelepülnek egy adott lokális struktúrára és a helyi jellemzőket egy világszinten általános szerkezettel írják felül. Holisztikusán szemlélve a jelenségeket, a kép már korántsem egyértelmű és lehangoló, mert a későmodern társadalmak globalizációja felerősítette azokat a védekezési reakciókat is, amelyek lényege, hogy az egyén a helyi társadalmon keresztül igyekszik megőrizni a biztonságot jelentő kulturális normákat, szimbólumokat, így a globális folyamatok megjelenése lényegében a lokalitás felértékelődését és reneszánszát eredményezte.6A viszonylag gyors és intenzív átalakulás meghatározó jegye a települések önmagukról forgalmazott képének a külvilághoz mért látványos újrakonstruálása, a telepü3 Hallett-Barber 2014: 307-308. 4 Appadurai 2008: 87. 5 Bauman 2002; Grabher - Stark 1996; Ritzer 2004; Riesman 1983 6 Welz 1994 192
