Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás származó só közlekedett. A Désvártól Szolnokig vezető szárazföldi sóút Bóna István régészeti leletekre alapozott feltevése alapján jóval a Maros mentén vezető út után, csak a XI. században alakult ki.8 (4.) Végezetül témánk szempontjából a legfontosabb útvonalat kell megemlítenünk: A Sebes-Körös mentén Erdélyből Nagyváradig vezető útvonalon, Rév, Bertény, Telegd érintésével a Kolozsról származó sót szállították. A termelési adatok vizsgálata alapján ugyanakkor már korábban megállapították, hogy a désvidéki és Maros vidéki sóbányászat messze magasabb volumene miatt ez az útvonal csak kevéssé lehetett jelentős,9 egyébiránt régészeti leletek alapján már a honfoglalás korától létezhetett.10 A sószállító útvonalak rekonstruálásában az Árpád-kori névanyag (sajtút, sajtosút változatai a névanyagban) átvizsgálása igen hasznosnak bizonyul. E nevek a vizsgált bihari térségünkben a Kolozsvár és Szalacs közötti területen jelentkeznek leginkább.11 Vékony Gábor meggyőzően érvel amellett, hogy a sószállító útvonalak egy része már az Árpád-kori vármegye-szervezet létrejötte előtt is létezett, vagyis nem királyi kezdeményezésre alakult ki.12 A továbbiakban megnézzük, hogy miképpen alakult ki ez és hogyan kapcsolódott a választott útvonalunkhoz. A sókitermelés és -szállítás első nyomai Kétségtelen tény, hogy az erdélyi sóbányák hasznosítását már a rómaiak megkezdték és a kitermelés az avarok korában, illetve a Kárpát-medence egy részének feltételezett bolgár uralma alatt is működhetett.13 Hogy a só szállítása pontosan mikor kezdődött meg vizsgált térségünkön keresztül, 8 Bóna 1986: 234.; vő. GyöRFFY 1984: 906. A Szolnokig vezető szárazföldi sóúthoz vö. Frisnyák 1990: 31-32. 9 Zsámboki László megállapításai szerint a Királyhágón keresztül a kolozsin kívül más bányából származó sót szállítani gyakorlatilag teljesen valószínűtlen volt: Zsámboki 1997a: 53. 10 Bóna 1986: 234. 11 BENKŐ 1996: 65-72.; VÉKONY 2004: 657. 12 VÉKONY 2004: 658. 13 Az erdélyi sóbányászat kontinuitásáról, a IX. és X. századi sókereskedelem lehetőségeiről lásd VÉKONY 2004: 655-661.; SZEGFŰ 1983a: 247. Az erdélyi bolgárok sóvágó tevékenységéről lásd Makkai 1986: 258. 167
