Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Iparművészet-történet - Agárdi Lajos: A szoboszlói református egyház klenódiumai
A SZOBOSZLÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KLENÓDIUMAI Ón boroskanna Oldala alul kiszélesedik, majd szinte függőlegesen fut felfelé. Palástját vízszintes sávok tagolják. Fedele az előző két kannától kevésbé tagolt; azoknál laposabb. Gombja három egységből áll, kissé ferde. A billentő kissé megtört, ráhajlik a csuklóra. A fülön két címerpajzsból álló ónjegy van, melyek oldalukkal egymáshoz érnek. Csupán a címerpajzsok körvonalai látszanak teljesen, illetve a második címerpajzs vízszintes hangsúlyú sávjai. A fülnél javítás nyomai látszanak. A kanna felületén jelentős horpadások vannak. Felülete karcolt, szennyezett, valamint valamilyen vöröses-barnás folyadék hagyott rajta nyomot. Belsejében ugyancsak fehéres szennyeződés van, ami valaminek a kicsapódása is lehet. Magassága 37,5 cm, szélessége a füllel és a talppal 25,5 cm (?) talpának átmérője 19 cm, szájának átmérője 14 cm. A magyarországi ónmüvesség virágkora a XVII-XVIII. század, hanyatlásának ideje a XIX. század. Gyülekezetünk ónedényei a virágkor vége és a XIX. század közepe közzé eső időszakból maradtak fönn. A felső magyarországi ónmüvesség legjelentősebb központja Kassa volt. A XVII. században a kassai céh felügyeletet gyakorolt több város, így a távolabbi Debrecen ónöntői fölött is. A gyülekezet ónedényei közül több is debreceni mester munkája lehet. Mozsár Anyaga sárgaréz, viszont színe annál kicsit vörösesebb. Fülei szögletesek, alakja zömök, felülete sávokkal tagolt. Talpa vastag. Felirata: „:M:I:1765” Szájából egy darab kitört, alján ütődésekből származó kopás látható. Magassága 12 cm, átmérője a talpnál 11,5 cm, a szájnál pedig 13,5 cm. Esetleg beolvasztásra 101
