Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Deszkaoromzatok Hajdúszoboszlón 25. kép: Egyszerű feleződeszka napsugaras oromzaton. Az állóhézagos részen kör alakú applikáció. Árpád utca (fotó: Sándor Eszter) 1940-ben hívták életre az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, amelynek célja a szegény sokgyermekes családok segítése volt,64 65 többek között telek- és házjuttatással, amely a program legmaradandóbb akciójának bizonyult.63 A házak építését alapos, szociológiai felmérést és műszaki kutatást is magába foglaló, előkészítő munka előzte meg.66 Ennek előfutárai azok az építészek voltak, akik a 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben a falusi és városi építészet megújítása, valamint a falvak korszerűsítése céljából, a néprajzkutatókhoz hasonlóan népi építészeti gyűjtéseket végeztek.67 64 Timon 1983:430. 65 Timon 1983:431. 66 Timon 1983: 441. 67 Lechner Ödön és követői a magyar nemzeti formanyelv megteremtésének igényével léptek fel, de az általuk felhasznált formakincset néprajzi kiadványokból (elsősorban Huszka József műveiből) ismerték és használták fel. (Berey 1978: 434-435.) Toroczkai Wigand Ede már rendszeres népművészeti gyűjtést végzett, a népi építészetre pedig nem formanyelvként vagy stílusként tekintett, hanem szerves egészre. (Berey 1978: 437.) Kós Károly és a „fiatalok” vagy „népiesek” csoportja jobban ragaszkodtak a népi építészet szerkezeteihez és anyagaihoz, ezért házterveik népi stílusjegyei már egyszerűbbek, puritánabbak. (BEREY 1978: 439-440.) Az 95
