Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI... gessé tette a színvonalban, szolgáltatásokban jóval elmaradottabb városi gyógyfürdő fejlesztését is,63 amelynek látogató száma egyébként átmenetileg vissza is esett a Béke mellett. A hatvanas évektől az Országos Vízügyi Hivatal látta el a fürdő felügyeletét. A fejlesztés egyre komplexebb szempontokat vett figyelembe, a gyógyulás, a pihenés és a sportolás terén egyaránt törekedett az igények kielégítésére és a látogatószám további növelésére. A már megépült objektumokat fokozatosan fejlesztették, átalakították, illetve újabb egységekkel bővítették a fürdőt.65 66 A fürdőn belül felépült 1965-ben a Tóvendéglő, majd a Délibáb Szálló. 1969-ben a fürdő látogatottsága elérte az 1 millió főt. 1972. május 1-jén megtörtént a 12 éves rekonstrukciós folyamatot lezáró ünnepélyes átadó. 1974-ben a gyógyfürdő melletti területek kisajátítására is sor került, hiszen szükségessé vált a fürdő objektumainak terjeszkedése.67 Természetesen figyelmet kellett fordítani a szállóhely-kapacitás bővítésére is. A hatvanas években az üdülői és szállodai bővülés mellett megfigyelhető a vállalati víkendházak, illetve a kempingek létesülése, valamint a magánszállások kapacitás-növekedése. A kimutatások szerint 1972-ben az összesen 865 létesítmény 2725 szobával és 6104 ággyal bírt.68 1960 és 1972 között 14 üdülő létesült, illetve felépült a Hotel Délibáb, majd 1977-ben megnyitotta kapuit a Barátság Szálló, 1978-ban pedig a Béke II. Ugyanakkor nem tekinthetünk el attól sem, hogy 1961-től a város keleti részén a 4. sz. főút mindkét oldalán hétvégi házas övezet kezdett kialakulni, amely a fizetővendéglátás kapacitásait bővítette jelentős mértékben. A hatvanas és hetvenes években a városkép jelentősen átalakult. A Bánom kert igazi üdülővárosi képet nyert, ugyanakkor a városközpont is szocialista jelleget öltött.69 Nem kétséges, hogy a városközpont fejlesztése némiképp háttérbe szorult a gyógyfürdő környezetével szemben. A gyógyfürdő környékén gyakorlatilag új városközpont kezdett kialakulni, 65 JENEI 2006: 620. 66 Részletesen lásd Kun 1975: 728.; Kun 1984: 158-159. 67 A hetvenes évek fejlesztéseiről lásd Kun 1984: 163-166. 68 Kun 1975: 736. Az 1972. évi kimutatás szerint a városban 26 db egész évben üzemelő üdülő (856 szoba = 2061 ágy), 25 db idényüdülő (251 szoba = 545 ágy), 41 db vállalati nyaralóház (131 szoba = 328 ágy), 3 db szálloda (129 szoba = 261 ágy), 48 db kempinglétesítmény (84 szoba = 240 ágy), 722 db fizetővendéget fogadó lakás (1274 szoba = 2669 ágy) működött. Lásd Jenei 2006: 620. 69 Részletesen lásd Erdei 1984b: 174-175. 63
