Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI... A negyvenes évek elejéről készült kimutatás szerint az évtizedben a fürdő közvetlen közelében már négy szálloda (108 szoba), nyolc üdülő (123 szoba), tizenöt panzió (176 szoba), hatvanhat magánlakás (332 szoba) volt elérhető, ehhez jött még hozzá települési szinten 1200 szoba, vagyis csaknem 2000 szoba mintegy 4000 vendég számára.48 1 943-ban a fürdő látogatottsága elérte a félmillió főt.49 A II. világháború alatt a látogatók száma természetszerűen lecsökkent, a fürdő a háború után újjáépítésre szorult. A fürdő területe, egyes objektumai és parkja a háború alatt a hadisérültek gondozását szolgálta, sőt maga a fürdő is működött.50 A fürdő működése a város teljes gazdasági és társadalmi struktúrájára hatással volt. Az 1948. évi népszámlálás adatai szerint a városban már 415 iparos működött, ami jelentősen több a háború előtti évtizedeknél,5' ugyanakkor jelentősen elmaradt az országos átlagtól.52 A szocialista korszak A II. világháború után a gazdaság és társadalom kötelező szocialista típusú átalakításának feladata mellett is világos volt, hogy Hajdúszoboszló jövőjét a fürdőre épülő turizmus biztosíthatja. Ezt bizonyítja, hogy az első hároméves terv alatt az ipari szektoron belül Hajdúszoboszlón a fürdőre költötték a legtöbbet.53 Ekkor került a fejlesztés középpontjába a gyógyfürdő jelleg erősítése. Ennek eredményeként 1945. szeptember 15- én a népjóléti miniszter gyógyfürdővé nyilvánította a hajdúszoboszlói városi fürdőt,54 Hajós Alfréd és Weichinger Károly pedig megbízást kapott a gyógyfürdő és környékének újjáépítési és rendezési terveinek elkészítésére.55 A fürdő ismét fejlődési pályára állt, nőtt a látogatói szám, megvalósult a szervezett munkásüdültetés, ami újabb üdülők létesítését vonta maga után.56 1 949-ben a népjóléti miniszter a város meghatározott részét, a fürdő környékét üdülőhellyé nyilvánította.57 48 Lásd Kun 1975: 714.; Jenei 2006: 616-618. 49 JENEI 2006: 615. 50 Erdei 2006a: 273-274. 51 Juhász 1984: 24. 52 Vő. Juhász 2006: 369. 53 Juhász 1984: 23.VÖ. az 1945. évi intézkedési tervvel: KUN 1984: 144-146. 54 Gazdag 1975:352. 55 Kun 1984: 146.; Erdei 1984b: 171-172. 56 Kun 1975: 724. 57 Kun 1975: 724. 61
