Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
„Ki JÁTSZIK ILYET, MAJD MEGMONDOM MILYET?” re, és arra is, hogy tanári továbbképzésként fel tudják használni a végzettséget. A megkérdezettek közül 6 személy folytatott korábban pedagógiai tanulmányokat. A pedagógiát végzett hallgatók nagy előnye, hogy ismerik a korcsoportok szerinti különbségeket, magas szintű ismereteik vannak a gyermekekről. Molnár Zsóka az interjúban kiemelte, hogy „Az iskola mindenkit vár, aki szeretne jönni, és személy szerint nagyon szeretném, ha pedagógusok jönnének. "sAz interjúkban kitértem arra a kérdésre, hogy mekkora előnyt jelent ez a korábbi végzettség a játszóházvezetőknél. Molnár Erzsébet komoly előnyként értékeli ezeket az ismereteket: Szerintem ezt pszichológia nélkül nem lehet jól csinálni, ha nem ismered jól az életkori sajátosságokat, akkor szerintem lehet baklövéseket elkövetni, és tudok is rá példát mondani. (...) Tudom, hogy van olyan volt tanítványunk, aki tart úgy gyerekeknek, óvodásoknak népi játszóházat, (...) hogy például bőrművességet. Óvodásokkal nem tanítasz bőrösséget, mert nem tudják. (...) Az, hogy más megcsinálja helyettük, én azt egy formális dolognak tartom, és én ettől nagyon mereven elzárkózom. Tehát, ha nem ismered az életkori sajátosságokat, akkor belefuthatsz olyasmikbe, ami helytelen.8 9 A játszóházvezetői tanfolyamon nincsen külön pszichológia, pedagógiai képzés, csak a második modulon, a szakoktatói képzésen. A tanult mesterségeknél a szakoktató ad iránymutatást arra, hogy mely tárgyakat melyik korcsoporttal érdemes elkészíteni. Kérdésemre, „hogyha valaki nem pedagógus, hogy tudja pótolni ezeket a tudásokat, van ehhez olyan irodalom, ami kapcsolódik a tanfolyamhoz? ” Azt a választ kaptam, hogy érdemes lenne a tanfolyam tematikájába beilleszteni ezt a témát, mert egyedül nagyon nehéz végigtanulmányozni, előzetes ismeretek nélkül. Vetró Mihály a kérdésnek egy másik aspektusát emelte ki. Felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy a pedagógusok legtöbbször a saját megszokott technikáik, problémamegoldásaik rabjai, másként néznek a tanítandó gyermekekre, mint azok, akik egy új, várva várt helyzet előtt állnak. Véleménye szerint a pedagógusképzés nem tér ki helyesen magára a játékra, és sok esetben rácsodálkoznak a játék más módú alkalmazására. „ Véleményem az, és lehet, hogy ezzel egyedül maradok, vagy nem lesz sok embernek szimpatikus, (...) hogy jobb az, aki tiszta lappal és jó 8 Molnár Erzsébet, 2013, Nádudvar 9 Molnár Erzsébet, 2013, Nádudvar 461
