Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
,Kl JÁTSZIK ILYET, MAJD MEGMONDOM MILYET?’ tapasztalatok, vélemények állnak. Köszönöm, hogy idejüket nem sajnálva, ismeretlenül is, legjobb tudásuk szerint töltötték ki kérdőíveimet. Köszönet jár még annak a sok gyereknek, akikkel eddig együtt dolgozhattam, akikkel kipróbálhattam a játékokat, és akiktől tapasztalatokat nyerhettem. 1. A téma elméleti megközelítése 1.1. A kutatási terület körülhatárolása A néprajzi játékkutatás sarkalatos kérdései közé tartozik, hogy miként adható tovább a játékhagyomány a gyermekeknek, miként vonhatók be a múzeumi foglalkozásokba a legkisebbek. A 21. századi múzeumi stratégiák legfontosabb céljai közé tartozik, hogy a kiállítás és az átadni kívánt tudásanyag a leghatékonyabban jusson el a látogatóig, legyen az felnőtt vagy gyermek. „Közvetve befolyásolja életünk mind több területét, vállaljon szerepet a kultúrateremtésben és a kultúraközvetítésben egyaránt. A modern múzeum legyen kulturális központ az adott közösség, város, térség, régió számára. ”l A népi játszóházak megjelenése és létjogosultsága, ahogy módszertana is, a múzeumpedagógiához nagyon közel áll. Annak ellenére, hogy mégis két különböző műfajról kell beszélnünk, a játszóházak is megtalálták helyüket a múzeumokban, és a múzeumpedagógiai elemek is megtalálták helyüket a játszóházak programjaiban. A játékkultúra átörökítése fontos része egy adott kor néprajzi, vagy akár szociológiai, antropológiai szempontú kutatásának. Egy játékon keresztül be lehet mutatni a környezetet, amiben a falusi gyermek játszhatott. „A gyermekjátékok a legszorosabb kapcsolatban állnak egy csoport, egy közösség, egy társadalom kultúrájával, annak hű és pontos kifejezői, azaz igen lényeges tartalommal bíró kulturális tények, jelenségek. ”1 2 A tudásanyag gyerekek felé való közelítése szempontjából pedig legegyszerűbb és leghatékonyabb, ha játékokon, apró használható tárgyakon keresztül történik az átörökítés. A népi játszóházak középpontjában elsősorban a paraszti kultúrában fellelhető, természetes anyagokból készült, házi készítésű és mozgá- sos játékok, illetve a hagyományos mesterségeket felelevenítő apró, egyszerű tárgyak állnak. 1 Bereczki - Sághi 2010: 5. 2 Niedermüller 1990: 531. 453 1
