Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Forrásközlések, Helyismereti, művészeti írások - Szálkai Tamás: „…el kell indulni azon az úton, mely a fejlődés első lépcsőjéhez vezet…” – A városi kezelésbe visszakerült hajdúszoboszlói fürdőfejlesztési terve (1930)

„... EL KELL INDULNI AZON AZ UTÓN,.

Szálkai Tamás

„...EL KELL INDULNI AZOK AZ ÚTON,

MELY A FEJLŐDÉS ELSŐ LÉPCSŐJÉHEZ VEZET...”

A városi kezelésbe visszakerült hajdúszoboszlói fürdő fejlesztési terve (1930)

Forrásközlés

Hajdúszoboszló a 20. század első évtizedeiben csendes, lassan gyarapodó kisváros volt. A trianoni békeszerződés ugyan nem érintette Hajdú vármegye területét, ám gazdaságilag (is) új kihívások elé állította az új határok közé kényszerített ország lakosságát, ami a Hajdúság területén is éreztette hatását. Nagy problémát okozott az energiaforrások hiánya, ami miatt a Pénzügyminisztérium égisze alatt új szénhidrogén-források (kőolaj, földgáz) felkutatását tűzték ki célul. A kutatás helyszínéül kijelölt területek egyike Hajdúszoboszló környéke lett.1 Bátran kijelenthetjük, hogy a kutatás „mellékterméke”, a hévíz alapvetően változtatta meg a település életét.

A város külterületén fekvő Bánóinkért nevű szőlőskertben kezdték meg a próbafúrásokat 1924. december 14-én. A munkálatok méreteit jelzi, hogy a vasúton szállított munkagépek nem fértek1 2 el a pályaudvar területén, ezért a szomszédos közlegelőből kellett területet biztosítani a lerakodásukhoz.3 Pékár Dezső geofizikus alapos geológiai vizsgálatai alapján, Pávai Vájná Ferenc saját maga kifejlesztett módszere szerint végzett számításai után kezdték meg a munkát, ami 317 napi próbálkozás után végül sikerrel zárult: 1090,87 méter mélységből földgáz kíséretében feltört a gyógyvíz. A 73 °C-os „jódos-brómos-konyhasós” hévízről hamar kiderült, hogy jótékony hatású, gyógyászati célokra is kiválóan alkalmas.4

Annak ellenére, hogy a Hajdúszoboszló vezetése felismerte a gyógyvízben rejlő lehetőségeket, a nehéz gazdasági helyzet erősen korlátozta a beruházásokat. Ezért a városi tanács bérbe adta a fürdő üzemeltetését az akkor megalakuló „Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt.”-nek abban

1 Kun 1975:696.

2 MNL HBML V. 474/b. 83/1932.

3 MNL HBML V. 474/b. 4606/1924.

4 Szálkai 2015: 2-3.

409