Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Novák Tibor A szikeseken legnagyobb kiterjedésben a szikes puszták (Festucion pseudovinae Soó 1933)34 növénytársulásait találjuk, a veres- nadrágcsenkesszel (Festuca pseudovina), pusztai cickafarkkal (Achillea setacea), sziki ürömmel (Artemisia santonicum), sóvirággal (Limonium gmelinii), sziki pozdorral (Podospermum canum), villás boglárkával (Ranmmculus pedatus) illetve számos apró bodorkafélével: eperhere (Trifolium fragiferum) sávos here (Trifolium striatum), sudár here (Trifolium strictum). A társulásban előforduló védett faj a bennszülött erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana),33 amely a Hortobágy területén Angyalházától délre éri el elterjedésének északi határát, így ott már legfeljebb csak szórványosan található meg. A Dél-Hajdúság és a Hajdúhát szikes foltjain, így a bellegelőköti is előfordul. A szikes gyepek mellett kisebb kiterjedésben, a réti szolonyec talajú területek padkásodás következtében erodált területein jellemzőek a nagyalföldi szikfoktársulások(Puccinellion limosae Soó 1933).36 Legjellemzőbb faja a gyér borítással megjelenő, de kedvező, nedves években csaknem összefüggő gyepet képező sziki mézpázsit (Puccinellia limosa). Közötte csomókban csak csekély borításban a szikes puszták fajai közül is előfordul a fent említett veresnadrág csenkesz, a sziki pozdor, a sóvirág és a sziki üröm. Az igazán kedvezőtlen adottságú, erősen szikes, erősen kötött foltokon néhány kifejezetten sótürő sziki faj van csak jelen: bárány paréj (Camphorosma annua), vékonyka útfű (Plantago tenu flora), egérfarkfű (Myosurus minimus), kígyófarkfű (Pholiurus pannonicus). Védett fajok közül csak szórványosan jelenik meg az erdélyi sóballa (Suadea salinaria) A Hajdúszoboszlóhoz tartozó Angyalháza pusztarész táj földrajzilag teljes egészében a Hortobágyhoz tartozik, a Nádudvartól a Várostanyához vezető úttól nyugatra fekvő területe a Hortobágyi Nemzeti Park része, de a megművelt területei is Natura 2000-es védelem alatt állnak. Mélyebb fekvése folytán a túlnyomóan szikes talajú területén csupán annak keleti szegélyén, a magasabbra kiemelkedő, hátas térszíneken lehetett jelen eredetileg löszvegetáció, amely azonban jelenleg túlnyomó- részt szántóföldi hasznosítás alatt ál. Angyalháza meghatározó növényzete ezért a kontinentális, szolonyec szikesekre jellemző vegetáció sokféle társulás-mozaikjából áll. Kivételt csupán az egykori Sas-csárda körüli 54 55 56 54 Király et al. 2008. 55 Farkas 1999: 183. 56 Király etal. 2008. 392
