Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Novák Tibor 2. ábra. A hajdúszoboszlói téglagyári szelvény által feltárt felszínközeli geológiai képződmények a Dél-hajdúság legjellegzetesebb képződményeit mutatják be (sz.erk. Molnár-Krolopp 2003, módosítva) A rétegsor karbonát tartalma mind a folyóvízi eredetű, mind pedig a löszrétegben igen változó, jellemzően 0,9-24,0% közötti. A feltárás rétegsorából igen gazdag őslénytani anyag került elő, összesen 18 vízi és 24 szárazföldi csigafaj 21 ezer példányát gyűjtötték be, amelyek faji összetételéből, a megtalált fajok ökológiai igényeiből következtetni lehet az egyes üledékrétegek keletkezési körülményeire. A rétegsor felső részéből (0-1 méter) a héj maradványok csaknem teljesen hiányoznak, amely a humuszsavak héj oldó hatásával és a bolyga- tottsággal magyarázható. Az 1-5 m közötti rétegből fajban és egyedszámban gazdag vízi és szárazföldi csigafajok héjai kerültek elő. A víziek és szárazföldi fajok aránya szárazföldi térszínre utal. A szárazföldi fajok egyedszámaránya 93-95%-ot ér el. Ezek a rétegek az alföldi „infúziós lösz" kialakulásának megfelelő körülményeket tükrözik, 382 T
