Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Novák Tibor vő, árvizektől nem érintett kisebb foltjain a heves, hideg jégkorszaki porviharok a levegőben szállított kőzetlisztből, porból halmoztak fel több méter vastagságú rétegeket.24 25 Az ebből felhalmozódott lösz vastagsága a Hajdúhát legmagasabb részén a 10 métert is meghaladja.23 Hajdúszoboszló környékén azonban sokkal jellemzőbb, hogy a levegőből kiülepedő, szárazföldi térszínre rakódott tipikus lösz helyett az ártéri, időnként vízállásos, árvízjárta területekre jellemző infúziós lösz keletkezett.26 Ennek agyagtartalma nagyobb, míg a szél által legjobban szállítható porfrakcióba tartozó szemcsék aránya kisebb a típusos löszben mérhető arányoknál. A keletkezés körülményeiről pontos képet kaphattak a kutatók a negyedidőszaki rétegekben helyenként bőségesen előforduló csigaházak elemzésével. Ezek mennyisége és faj összetétele hűen tükrözi az egykori ökológiai viszonyokat, és mivel a csigák környezeti igénye ismert, a szárazföldi, mocsári, illetve vízi fajok előfordulási arányai alapján következtetni lehet a csigaházakat tartalmazó üledékréteg keletkezési körülményeire. Ugyanakkor a házakba beépült CaC03 -széntartalma alapján izotópgeokémiai módszerekkel a keletkezés kora is pontosan megállapítható. A Hajdúhát és a Dél-Hajdúság közötti markáns különbség másik oka a Hajdúhátnak a pleisztocén legvégén bekövetkezett tektonikus kiemelkedése. Ezt követően a folyóvízi rétegekre már csak eolikus üledékek települtek, illetve felerősödött a szomszédos tájak felől hátravágódó völgyek bevágódása.27 A felszínen a fent említett tájföldrajzi különbségek alapján néhány méteres vastagságban a Dél-Hajdúságon holocén-pleisztocén ártéri lösziszapot, a Hortobágyon szikes ártéri lösziszapot, míg a Hajdúháton típusos löszt és homokos löszt találunk.28 A Dél-Hajdúság és a Hortobágy elhagyott medreit, mélyebb fekvésű laposait helyenként réti agyag tölti ki. A város határának meghatározó része a Dél-Hajdúsághoz tartozik, ennek egyik mélyebb fekvésű részén, a város DNy-i peremén létesült egykori téglagyári feltárás szemléletesen mutatja be a város határának nagyobb részére jellemző sekélyföldtani képződmények sajátosságait. 24 Sümegi et al. 2000. 25 Rónai 1985b: 335. 26 SÜMEGI 1989.; SÜMEGI 1996. 27 LÓKI etal. 214: 47-48. 28 Molnár 1966. 380
