Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Szép Ernő Hajdúszoboszlói kultusza

Itt olvasható - a Kétfelől angyal című kötetből (1922), a Szemlész úr, aki Kossuth odaadó híve, A dedósáé, akinek késő délutánokként a pakombartos rendőralkapitány csapta a szelet. Ha netán valaki nem tudná, hogy Hajdúszoboszlón a járásbíróság, nem mindig abban az egyemeletes épületben tartózkodott, mely ma a Tüdőgondozónak ad helyet, hanem a Sárgaházban kezdte pályafutását, ott ahol most emlékkő jelzi a templompalánk határát a Kosi partján, az a Büszke Biki című novellából megtudhatja.

Még két Szép Ernő kisregényről kell szólnom - az egyik ugyancsak Bécsben született -, a másikról, a Natáliáról, majd később, mert annak van a legszoboszlóibb sorsa. Az egyik, Az Isten is János keletkezéséről maga a szerző jegyezte le a következőket: „írtam ezt a Czüpős Kis Jánost 1920-ban, mégpedig Bécsben. ... Találkoztam egy ismerőssel, éppen avval az ideával foglalkozott, hogy olcsó kis füzeteket fog kiadni a megszállott területek magyarsága részére. Eszembe jutott az én szerbiai emberem, Czüpős Kis János, mondok, őt talán bele tudom ebbe a füzetbe szorítani. Szóval megírtam őt azon éjszaka, délben már vittem a kiadónak az Atlantis-kávéházba. "9 Ez a kisregény a szerbiai fronton játszódik az első világháborúban, hát Isten csodája, hogy itt is a földijeivel találkozik. Többnek a neve olvasható is a Hajdúszoboszlói I. világháborús emlékmű talapzatán, bár a műben az író cserélgeti a keresztneveket. Ebben a művében több féle karakter személyesít meg Cseke Marci, Nánási Lajos, Csugesz Kálmán hangász, Marinka Dezső, Karika Dániel szűrszabó.

Három regényét teljesen Hajdúszoboszlónak, a hajdúszoboszlói gyermekkornak szenteli, amelyekben nemcsak a családjáról ír, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveinek Hajdúszoboszlójáról is pontos képet rajzol. Itt is érvényesülni látszik Babits 1912-ben, az Enekeskönyv megjelenése után tett észrevétele. Ugyanis ezekben a regényekben is mindent a gyermek szemével lát és a gyermek szívével érez. A Dali dali dalban - melyről szép értékelést írt a Nyugatban Lesznai Anna -, az apja hegedűjének történetét és gyorsan szaporodó család nehéz, néha kilátástalan életét mutatja be. A nyomor szívszakasztó, a gyerek azonban csak a szépséget és szeretetet szeretné észrevenni, s ez bizony reménytelen dolog. Korábbi novelláinak szereplőivel - megváltoztatott néven - találkozunk: itt Szoboszlai Gábor, Csőré Jeromos, Büszke Biki, Bene Béni, a Szemlész úrból a finánc nevet kap, itt Bodnár szemlész lesz. Szerepet kapnak a műben a szoboszlói nagyságos urak, Fogtövi Laci és Ebes Já9 Megjelent 1947-ben a Szikra Kiadónál Czüpős Kis János címen.

349