Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Szép Ernő Hajdúszoboszlói kultusza

Grósz vagyonukkal is segítették a helyi kultúra fejlődését. A város mindegy félezer zsidó lakója megtalálható a gazdasági élet minden területén, jelentős részük a városi intelligencia megbecsült tagja, nevük éveken át olvasható a legtöbbet adózó polgárok, városi, sőt vármegyei testületek választott tagjai között.

Szoboszló főutcája, a Szilfákalja. (A Bocskai István Múzeum Adattára) A XIX. század végen alakult ki a képen látható formája.

Szoboszlón 1891-ben indult a Szoboszló és Vidéke c. hetilap, mely 1911-ben olvadt be az 1902-ben indult Független Hajdúságba. Bár több időszaki, vagy rövid ideig megjelenő lapról is tudunk, ez a két lap határozta meg a szoboszlói újságírás szellemiségét. Az első modem polgári lapszerkesztő Hajdúszoboszlón Fehér Gábor (1862- 1932), a későbbi író Fehér Gábor (1893-1841) édesapja.

Az olvasóköri mozgalomból nőtt ki az 1891-ben alakult Úri Kaszinó, mely első rendezvényeit a Kisbika fogadóban (ma Nelzon étterem) tartotta, egy ilyenről szól Szép Ernő novellája, (Gute Nacht, 1917), itt rendezett színdarabokat idősebb Fehér Gábor, Foktühy János, az első szoboszlói tűzoltóparancsnok, illetve később Rakodczay Pál, aki 1904 és 1907 között a polgári iskolában nyelvtant és történelmet tanított, illetve az önképzőkör tanárelnöke volt.

1902-ben indult a Független Hajdúság című hetilap, mely párhuzamosan 1911-ig volt riválisa a Szoboszló és Vidékének. A két lap 1911 végén egyesült Független Hajdúság címen, s egészen 1944-ig jelent meg. Az első világháború végéig színes tükre volt Hajdúszoboszló és környéke gazdasági, kulturális és politikai életének, beszámolt társasági hírekről is.

339