Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza
Vida Lajos 1884-ben, hanem 1886-ban. Ugyanis Adler Farkas a hitközség elnöke 1886 szeptemberében kérte a város képviselőtestületét, hogy fél éve indult iskolájuk fejlesztéséhez 15000 téglával járuljon hozzá. A város 15000 tégla helyett 100 Ft segélyt utalt ki a hitközségnek3. A zsidó hitközségnek 1874-től már volt magániskolája. Az 1886-ban induló elemi zsidóiskolát, először 1903-ban bővítették egy tanteremmel, ekkor 90 zsidó gyerek járt az iskolába. A visszafejlesztés 1909-ben kezdődött a gyermek létszám csökkenése miatt. Szép Sámuelről tudjuk - Szép Anna Széchényi Könyvtárban található visszaemlékezéséből -, hogy Huszt után még Flajdúsámsonban, Komádiban, de amiről Szép Anna nem tesz említést: Nagykállón is tanított. Anyakönyvi forrásból tudjuk, hogy második gyereke Nagykállón született 1885-ben. Szép Anna úgy tudta, hogy Fluszt után a család Sajószentpéterre költözött, majd Flajdúsámsonba, Komádiba, mielőtt Szoboszlóra került. Maga Szép Ernő a Dali dali dal c. regényében a következőt írja: „Végig vándorolt azután ez a hegedű az apámmal Sajószentpéteren, Huszton, Komádin, Sámsonon, meg Szilvahelyen, amerre csak tanítóskodott.”5 6 Ez a Szilvahely, Hajdúszoboszló. Akár jól tudta Szép Anna, akár nem, valószínűsíthető, hogy a család csakl888-ban tanévkezdésre került Hajdúszoboszlóra. A többi állomáshelyen feltételezhetően, csak helyettesítő állást kapott a családfő. Erendréd Szép Ernő őseinek szülőfaluja, legalábbis ebben erősít meg a falu zsidótemetője is, a szúrós drótkerítéssel körbefont téglalap alakú kicsi terület, alig néhány tíz méterre a falu temetőjétől. Itt nyugszik néhai Szép Ábrahám, a költő nagyapja, s az ő közelében Szép Márton dédnagyapa. Két generáció, akikre emlékezett még a fáma a múlt század végén, bár a sírkövek már rég összeborultak, s kopott, hiányos lett rajtuk a héber nyelvű felirat is. Endrédtől kissé észak-keletre van egy még kisebb falu, út is alig vezet hozzá, Érvasad a neve. A két falu között foly- dogál az Ér folyó, melynek egyik ága Pocsajnál éri el a Berettyót, míg másik Nagyvárad alatt találkozik a Körössel. Érendrédről az Éren át nyáron száraz lábbal is át lehet menni Érvasadra. Innen választott magának feleséget Szép Sámuel, vagy inkább őt választotta ki Löwenheim Matild. A család emlékezetében úgy él a történet, hogy Szép Ábrahám egy másik fiának szemelték ki Matildkát, de ő azt mondta: én ahhoz a másikhoz, a Samuhoz szívesebben mennék feleségül. Szép Ábrahámnak hét fia volt, jutott belőle Pestre is tanítónak, meg Karcagra is órásmesternek. 5 HBmL. V.B.471-5, 1886-1887 6 Szép 1934: 8. 334
