Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Virányi Zsolt Nagyon fontos, hogy a helyi védelem előkészítése szakmailag megalapozott vizsgálati módszerrel, a lakosság részletes tájékoztatásával készüljön. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a védetté nyilvánítás ne okozzon aránytalanul nagy kötöttséget a tulajdonosok számára. Ameny- nyiben a védeni kívánt épületről készített értékvizsgálat úgy állapítja meg, elegendő csak egyes épületrészek (utcai homlokzat, deszkaorom, kémény, kerítés) védelmét elrendelni (23. kép). Az első években mindenképpen, az ezt követő időszakban pedig akár kisebb ráfordítással is, de támogatni kell a helyi védett épületek fenntartását, felújítását, így jelentősen enyhíthető az érintett tulajdonosok ellenállása. A szakszerűen, értékőrző módon felújított régi házak tulajdonosainak díjazásával is növelhető a helyi védelem elfogadottsága. Természetesen egyedi mérlegelés alapján (tulajdonosok szándéka, lehetőségei, az épület műszaki állapota, településfejlesztési célok, stb.) egyes épületek bontását is tudomásul kell venni, amennyiben teljesen esélytelennek látszik az épület megmentése. Ezekben az esetekben bontás előtt javasolható felmérési terv és fényképdokumentáció készítése a város és a múzeum számára, hogy a későbbiekben az elbontott épületek kutatása is biztosítható legyen. 23. kép: Napsugaras deszkaoromzat a Bajcsy-Zsilinszky u. 109. számú épületen Feladatunk településeink építéstörténeti fejlődésének ismerete alapján a ránk örökül hagyott építészeti értékek megóvása és továbbadása a felnövekvő generációknak Ehhez nyújt segítséget jelen tanulmányom. 326