Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: A hajdúszoboszlói lovas reprezentáció hagyománya
A Hajdúszoboszlói lovas reprezentáció. .. Az aktív tagoknak hagyományos és erkölcsi kötelessége, - helyzetükhöz és kötelezettségeikhez képest, közös megbeszélés alapján - rendben és időben lóháton megjelenni, az ünnepélyeken és egyéb alkalmakon a hagyományokhoz híven magukat komoly, fegyelmezett magatartással produkálni. Mindazok, akik aktívan kívánnak részt venni a bandérium szereplésein, a szükséges lóról, felszerelésről és ruházatról maguknak kell gondoskodni. Az alapszabály által deklarált egyesületi keretek a helyi társadalom számára nyitott, ám hierarchikus viszony mentén felépülő, katonás fegyelemmel működő civil szervezetet körvonalaznak. A megalakuló egyesület társadalmi beágyazódását híven tükrözi a támogatók köre. A támogatói felajánlások egy része az anyagi alapok megteremtését célozta, a városi tanács, társadalmi szervezetek, egyletek képviselői és a jelenlévő módosabb polgárok pénzfelajánlásokat tettek. Mivel az egyesület deklarált céljai között a lakosság minél szélesebb körének bevonása szerepelt, jelentős segítséget jelentettek a bandérium felszerelésének biztosítását célzó felajánlások. Többen ló, szerszám és ruha kölcsönzését ajánlották fel azok számára, akik részt kívánnak venni az aktív tagok sorában, de nincs felszerelésük. A városi tanács vállalta, hogy amikor a bandérium a Hajdúszoboszló képviseletében a településen kívül tevékenykedik, a lovak és a lovasok ellátásáról a város gondoskodik. Az adományozók révén jutott székhelyhez is az egyesület, mert a Hajdúszoboszlói Gazdakör felajánlotta, hogy a bandérium használhatja a Rákóczi u 7. szám alatti székházukat és a Gazdakör ingóságait. Ez a segítség azért is volt kézenfekvő megoldás, mert a bandérium tagsága nagyrészt a Gazdakör tagságából került ki. A megalakulás kapcsán a bandérium egyenruhájának kigondolására is sort kerített a bandérium frissen megválasztott vezetősége.A reguláris egyenruha helyett a hagyományok ápolására tették a hangsúlyt. Az új uniformis a kék-fehér „hajdúszínt”, formájában pedig a „népi hajdúvi- seletet” igyekezett megjeleníteni. A vezetőség döntése alapján a bandérium egyenruhája: nagyszélű fekete kalap, árvalány hajjal búzavirágkék bársonymellény, ezüst sújtással három sor nikkelgombbal- fehér gyolcsból készült, csipkével szegett lobogó ujjú ing, hímzett nyakkal és elejjel ugyanabból az anyagból bőgatya, hozzávaló köténnyel (apró 31
