Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Virányi Zsolt Virányi Zsolt Hajdúszoboszló építészeti öröksége, műemlékei Település A mai Hajdúszoboszló elődjét, Szoboszlót először Szoboszlóvásár néven 1075-ben, majd 1214-ben a Váradi Regestrumban említik, de szerepel az 1332 és 1337 között elkészített pápai tizedjegyzékben is. A Kösely partján egykor volt Kisszoboszló nevű jobbágyfalut a későbbi források Pusztafaluként is említik. A Bocskai István által letelepített hajdúk Pusztafalutól délkeletre, a Kösely partján hoztak létre települést. Szoboszló Árpád-kori temploma nem a ma is látható egyhajós, sokszög szentélyzáródású, támpilléres, gótikus református templom elődje, mivel az csak a XV. század végére épült fel. Az Árpád-kori templom a maitól 200 m-re délnyugatra állhatott, melyre 1928-ban, a nagyhegyesi út építésekor találtak rá. A régészeti kutatások során a település 11. századi templomához tartozó falak és sírok kerültek elő. A település egyetlen ma is látható emléke ebből a korból a település központjában felépült gótikus templom, melyet a XVI. század első harmadában szabályos téglalap alaprajzú, négy saroktomyos, lőréses téglafallal vettek körül.1 A középkori eredetű toronyhoz 1711-1717 között barokk templom épült, melyet 1811-1818 között keresztházzal bővítettek.1 2 1878-ban a hajófalak megemelésével egy időben került sor a romantikus homlokzati architektúra kialakítására (1. kép). A templom ma a református egyházközség tulajdona, és a Kálvin téren áll. A nyeregtetős épület, nyugati homlokzata előtt sarkain támfalas, órapárkányos toronynyal épült. Északon és délen keresztházszerű, portikuszos előcsarnokok egészítik ki, támfalakkal erősített keleti homlokzata a sokszög öt oldalával záródik, előtte kisebb bejárati oromfalas előcsarnok látható. Alsó ablaksora szegmensíves, további nyílásai félkörívesek. A templomhajó a belsőben széles nyílású csehsüveg boltszakaszos, a keleti részen fiókos negyedgömb kupolával. A keresztház (előcsarnokok) három-három cseh- boltozat-szakaszosak. A déli előcsarnok középpillére előtt álló szószék 1814-ből, az Úrasztala és a szélső pillérénél lévő Mózes-szék 1816-ból 1 G. SÁNDOR-CsÁszÁR 1965: 3-4. 2 V árad Y 1991: 193. 300
