Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - P. Szalay Emőke: A reneszánsztól az art decoig – A hajdúszováti református egyház úrasztali poharai

A RENESZÁNSZTÓL AZ ART DECOIG

itt hatkaréjos, tehát a sima talp megmozdult. A kuppán talán még látványosabb a forma változása. A tulipánkehely kúppá alján ovális hólyagsorok, amelyek tetején folytatódnak a hólyagokat körülfogó mélyített barázdák, a csúcsnál egy barázdában egyesülve futnak tovább, így a szájánál karéjossá válik a kúppá (2. kép).

2. kép: Hólyagos pohár, 179? (fénykép: Ősz Attila)

A kehely felirattal ellátott, amely az ajándékozás tényét örökítette meg: 1775. Ebből az következtethető, hogy előbb készülhetett. A hólyagos kehely a XVIII. századi debreceni ötvösség legjellegzetesebb formája, amely a század folyamán meghatározta a debreceni ötvösmunkákat. Ez a forma annyira a debreceni ötvösökhöz kacsolódott, hogy egy egyházlátogatási jegyzőkönyvben egyenesen debreceni formának nevezik.8A

8 P. Szalay 2000: 369-70.

293