Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: A hajdúszoboszlói lovas reprezentáció hagyománya
Lovas Kiss Antal Lovas Kiss Antal A HAJDÚSZOBOSZLÓI LOVAS REPREZENTÁCIÓ HAGYOMÁNYA A hajdúszoboszlóiak lokálisidentitását alapvetően meghatározza a lovas hajdú eredet emléke. Miután az 1606-ban megkötött bécsi békeszerződés lezárta a Habsburgok és Bocskai közt zajló háborút, a fejedelem 1606. szeptember 2-án, Kassán kelt szabadságlevelében a testőrségét alkotó 700 lovas hajdút Szoboszlóra telepítette le. A szoboszlóiak mindig büszkék voltak arra, hogy elődeik Bocskai István leghűségesebb és legjobb lovaskatonái voltak. Különösen a többi hajdúvárossal szemben hangsúlyozták, hogy őseik lovas, azaz elit alakulatból származtak. A huszadik század során ezt a lokális identitást a helyi lovasbandérium demonstrálta. Ugyanakkor a lovas hajdú alakja egy olyan 19-20. századi lovas magyar ideáltípust jelenített meg, amely nem csak lokális, hanem nemzeti szinteken is tartalommal telítődött. A kor olyan eszményeit hor-dozta, mint a fegyelmezettség, katonás viselkedés. A napjainkig működő lósporthoz és lovas szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó civil szerveződések a hajdúszoboszlóilovas díszelgő hagyományok 21. századi folytatói. Amikor az 1848-évi országgyűlés az adófizetési kötelezettségét a nemességre is kiterjesztette, egyúttal a bandériumok felállítására vonatkozó kötelezettséget is megszüntette.A 19-20. században a bandériumok a díszkíséret szerepét töltötték be, polgári jellegű parádékon és ünnepélyes alkalmakkor, katonás jellegű látványelemként díszöltö-zetben, lóháton, emelték az esemény tekintélyét. A vármegyék mellett a törvényhatósági joggal felruházott városok is szerveztek lovasbandé-riumokat, amelyeknem katonai szervezetekvoltak, de a lóháton ülő dísz- vagy egyenruhás férfiak fegyelmezett köteléke jól szervezett alakulat látszatát keltette. A díszelgő lovas bandériumok kialakulása és gyakorlata elsősorban a társadalmi ünnepekhez kapcsolódik, azok hatását hivatottak emelni. 'Adíszelgésre szánt lovas bandériumok megalakításának szokásában feltehetően fontos szerepet játszott a Szent Korona 1790-es hazahozatala, amikor az útvonal melletti vármegyékből, városokból díszes megjelenésű lovasok fogadják és kísérték a menetet területükön keresztül. A haza hozott korona őrzését a vármegyék által kiállított nemesi bandérium biztosította, ugyanakkor ezek a bandériumok reprezentációs szerepet is betöltöt- 1 1 VoiGT 1978: 525-533. 28
