Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Szoboszlai Lilla: Képzőművészeti gyűjtemények Hajdúszoboszlón
Képzőművészeti GYŰJTEMÉNYEK... A népi kultúra jelentőségét a harmincas évek elején ismerte föl a hazai progresszív képzőművészet. A modern európai és a magyar kultúra számára újra felfedezték az ősi, egyszerű, tiszta formákat. Korniss Dezső (1908-1984) művészi hitvallásának tekintette „a magyar gyökerű modern festészet”21 megteremtését, ahogyan Bartók is tette a zenében. Vajda Lajos és Korniss Dezső 1935-ben népi motívumokat gyűjtöttek Szentendrén, majd Szigetmonostoron. Korniss organikus, egyszersmind folklorisztikus témákat feldolgozó festményeivel, a hagyományos népi kultúra magas művészetbe történő beemelésével sajátos közép-kelet- európai művészetet alakított ki. 1938-ban Vajda Lajos a következőképpen fogalmazza meg közös programjukat: „Abból indulunk ki, hogy tradíciók nélkül nem lehet semmit sem csinálni, s ez a magyar körülmények között csak a magyar népművészet lehet ... Ugyanazt akarjuk körülbelül, amit Bartók és Kodály a zenében már megcsináltak. Igen, nekünk az úttörők szerepét kell vállalnunk, és ennek azért is érezzük fokozott szükségességét, mert a mai magyar művészetben mindenki visszafelé kacsint. Mi is visszanézünk a múltba, de egészen más célzattal, azért, hogy jobban megerősödjünk, s hogy a múlt értékeit megmentsük - ami még nem pusztult el- és a jövő számára adjuk át. ”22 Korniss Dezső: Cím nélkül (BIM 2015.167.1., 1978., szitanyomat, papír, 275x455 mm) 21 Körner 1971. vő. Művészet, 1974. november („Komiss-szám”) 22 Idézett szöveg Vajda Lajos Vajda Júliának írt leveléből való. 263
