Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében
SiMÁNDi László A Déri Múzeumban és a Bocskai István Múzeumban végzett kutatómunka rövid összegzése A debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében huszonhárom tipikusan debreceni, tehát farvillás, és oldalvillás bicska, vagy azoknak részei találhatók meg és egy, stílusában hasonló csillagos bicska. Ezek a darabok, ilyen példányszámban, jól reprezentálják a XIX. század második felétől a XX. század közepéig tartó majd’ egy évszázad debreceni, hortobágyi, hajdúsági és bihari pásztorainak, módos parasztembereinek bicskahasználati szokását, kedvelt bicskatípusaikat. A múzeum gyűjteményében, kisebb számban, vannak még egyszerű bugylibicskák, és körmöző kések, melyek valószínűleg megfizethetőbbek is voltak, ezért szintén elterjedtek lehettek. Hajdúszoboszló mondhatni a fentebb megjelölt földrajzi tér szívében, a cívisváros közelében fekszik, ráadásul a Hor- tobágy-puszta keleti szélén lévő hajdúváros igen komoly pásztorhagyományokkal bír, így nem meglepő, hogy a Bocskai István Múzeum gyűjteményét is gazdagítják a kifejezetten e térségre jellemző bicskatípusok. Természetesen ezen intézmény néprajzi tárában is fellelhetőek még más típusú pásztorkések, pásztor- és vásári bicskák, ami viszont érdekes, hogy itt nem találkozunk a farvillás típussal. Ennek magyarázatát csak találgathatjuk. Talán korábbi divatja okán már nem maradtak meg ezen a gyűjtőterületen példányai, esetleg nem kerültek be a múzeum gyűjteményébe, de azt a merész következtetést is levonhatnánk, hogy talán ezen a vidéken nem volt közkedvelt e típus, bár mivel a felgyújtott pároskések száma is csekély, ezért nem bocsátkozhatunk ilyen, statisztikai jellegű következtetésbe. A Déri anyagával szemben itt nem találkozunk a kaka- sos, vagy más figurális díszítésű típussal sem, bár arányaiban jóval alulmaradnak az ottani csillagos bicskák számától is, így logikus, hogy egy kisebb gyűjteményben kisebb az esély is meglétükre. Ennek okai is hasonlóak lehetnek, mint az előzőekben taglaltak, azaz talán nem örvendtek e térségben kedveltségnek, de a két múzeum anyagát figyelembe véve logikus következtetésnek tűnhet, hogy e típusból eleve kevesebb készült. A debreceni múzeum idevonatkozó késes termékeivel összevetve megállapíthatjuk viszont, hogy a Hajdúszoboszlón őrzött csillagos nyelű párosbicskák, illetve megmaradt elemeik nem csak típusukat, de méretüket, kivitelezési- és díszítési stílusukat tekintve is közvetlen rokonai a Déri Múzeumban őrzött — kiváltképpen a V. 1935.140., V. 1936.13., V.1934.140., V. 1935.166., Sz.1906.102., V.1929.98., Sz.1909.855. - csillagos bicskáknak és több, mint valószínű, hogy azonos műhely(ek) reme128
