Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében

Simándi László tők a típusra jellemző hálómintás díszítés nyomai. A felső haknik teteje enyhén hullámos (vő.: DM Sz.1910.768., V.1929.99., V.1939.60., Sz.1907.112., V.67.121.1., V.1935.166., V.1906.102., V.1929,98. Sz.1909.855., V.75.211.1., Sz. 1906.640.), a késoldalén ugyan megkopott ez a rész. A nyélpanelek anyaga fehér szaru, ezekbe a már megismert, rézből készült csillagmotívumok vannak mélyítve, melyeket egy-egy központi rézkorong körül szabályosan elhelyezett 12-12 darab rézszegecs alkot. A két rész berakásai közt szembeötlő különbség van, mivel a villa­oldal kis korongjai nem réz, hanem vasszegeccsel vannak felerősítve, így nem alkotnak homogén felületet a rézlemezzel (ez a Dériben őrzött pél­dányokon is gyakori jelenség). A bicska platinái rézből készültek, finom véséssel gazdagon díszítettek. A megszokott módon a késoldal platinájá­ban monogram található - B.G. (?) - a villaoldaléban pedig jól kivehető évszám - 1908. Ezek a vésetek a pároskésekre jellemző módon a platina közepén, nagy méretű karakterekkel, a díszítés szerves részeként foglal­nak helyet, és ahogyan korábban is láthattuk, a készítő ezzel jelölte meg a bicska készítésének évét és a megrendelő/tulajdonos monogramját. Ami érdekessé teszi ezt a bevett metódust ennél a műtárgynál, hogy itt ezen jelzések mellett megjelenik egy másik monogram és évszám is - az ere­detiek mellett. Hogy valóban a központi elhelyezkedésű betűk és számok az eredetiek, arra a datálás egyértelmű megerősítést ad, hiszen a másod­lagos évszám 1910, tehát két évvel későbbi az eredetileg feltüntetettnél. A másodlagos monogram jelzés pedig Cs. G. (?). A későbbi jelölés mel­lett szól a kivitelezés módja is, mivel ezeket az eredetieknél kisebb mére­tű, és a bicska hosszával merőleges írásvonalban elhelyezett karaktereket nem a gyártásnál használt ún. „flick-flack” vésővel alakították ki, hanem az egyszerűbb és célszerszámot nem igénylő pontozással. így valószínű­síthető, hogy nem szakember munkája, még ha a cirádás betűtípussal igyekszik is az eredetihez közelíteni, egy ügyes kezű parasztember vagy pásztor egy egyszerű szúróárral, vagy akár szeggel is kivitelezhette a kiegészítő díszítést. A legkézenfekvőbb válasz erre a jelenségre, hogy talán egy tulajdonosváltás volt az oka az utólagos kiegészítésnek, így kerülhetett rá a későbbi dátum és az új tulajdonos monogramja. A bicska rugói jellegzetes, reszelt díszítéssel vannak ellátva, összeillesztve szim­metrikus mintázatot adnak. Összeillesztésnél azonban feltűnhet, hogy a villaoldal pár milliméterrel hosszabb. Ez természetesen betudható volna a kézimunkából adódó esetlegesség eredményének, ám gyanúra adhatnak okot a fentebb már említett különbségek is. A haknik díszítésének hiánya a késoldalon ugyan lehet a penge - villához képest - gyakoribb és na­124

Next

/
Thumbnails
Contents