Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében

„PÁROS KISKÉS A ZSEBEMBE, DE ÉLÉS!”

További adalékok a debreceni bicskafajtákkal kapcsolatban

A tárgyalt bicskatípusoknak tehát megvoltak már az előképeik, de valamilyen oknál fogva itt jöttek létre és váltak kedveltté a ma általunk tipikusan debreceniként meghatározható, kiforrott típusok. A kedveltség oka lehetett a praktikusság, de egyszerűen a kor divatja, akár még a használhatóság kárára is, véleményem szerint bizonyos értelemben presztízstárgyakként, státuszszimbólumokként is tekinthetünk ezekre az értékes és míves eszközökre. Azt mindenesetre bátran kijelenthetjük, hogy az ezer- nyolcszázas évek végétől az ezerkilencszázas évek közepéig igen elterjedt típusok voltak ezek Debrecenben, a Hortobágyon és ezek környékén. Földrajzilag pontosan nem tudjuk behatárolni elterjedtségét, de a cívisvároson és a Hortobágy-pusztán kívül a bihari térségben is ismert lehetett, erről tanúskodik egy 1959-ben, Zsákán gyűjtött új stílusú népdal szövege is:

„ Páros kiskés a zsebembe, de élles!

Kijé ez a barna kislány? De kényes! ”28

Kivitelezésük kvalitását figyelembe véve azonban valószínűleg inkább a jómódú gazdák zsebében és a tehetősebb pásztorok bicskatokjaiban lapulhattak ezek a vágószerszámok. Ettől függetlenül elterjedtségét támasztja alá, hogy a XX. század második felében sok régi darab került eladásra a debreceni zsibvásárban. A hortobágyi pásztorok között való kedveltsége egyértelmű, a múzeumi darabok leró kartonjainak jó része is eleve pásztorbicska vagy -kés megnevezésekkel hivatkozik e tárgyakra. Szoboszlai Gábor rézműves kúttisztításoknál is dolgozott a Hortobágyon, és munkája során több bicskát is talált a kutakban. „E kések elterjedtségét bizonyítja, hogy még manapság is hoznak javítani százéves példányokat”.29

Az árakról már esett szó, Ecsedi 1914-ben, „A Hortobágy-puszta és élete” című munkájában írja, hogy akkor 5-6 korona volt egy debreceni bicska. Georg Höllering 1936-os, „Hortobágy” című filmjében pedig, a hortobágyi hídi vásár forgatagában hallhatunk ki egy mondatot a háttérzajból:

„ - Negyven fillér ez a párosbicska! ”30

Ez a kijelentés persze nem tudjuk, milyen bicskára vonatkozott pontosan, de mégis szolgálhat valamiféle viszonyítási alapként ez az in28 Vargyas 2002: 598.

29 Kocsis 2005:30.

30 Höllering 1936: 48’ 30”

113