Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében
„PÁROS KISKÉS A ZSEBEMBE, DE ÉLES! hetett az étkezővillának az egyéb villáktól megkülönböztető neve, de jelölhetett egybeépített kést és villát is ”.6 A farvillás bicska A kettő közül a farvillás bicska típusa tűnik régebbinek. „A nyitott kések és villák közeli rokona az úgynevezett farvillás kés” írja Lükő Gábor 1938-ban.7Ezt igazolja a farvillás kések nyelének csizma alakú formája, amiben visszaköszön a nagy, nyitott kések markolatának kampós csontvége, s ezen keresztül, a régi szablyák markolatának formavilága is meg- idéződik. Itt párhuzamot vélhetünk felfedezni a híres dunántúli kusztorákkal,8 9 10 melyeknek szintén csizma alakú volt a nyele, bár amaz fából készült, és maga a csizma-forma szinte teljesen életszerűen volt megfaragva, karcolással, spanyolozással díszítve. E „csizma” „sarka” kihúzható, és a „sarkat” alkotó szarudarabból kétágú villa ágazik ki, melynek ágai a nyél belsejéből csúsznak ki - innen a farvillás elnevezés. Az így előhúzott kis villa is Lükő Gábor előbbi kijelentését támasztja alá, hiszen a régi kések mellett is azokhoz illő kétágú villát használtak. A debreceni farvillás bicska rugós szerkezetű, de valószínűleg létezett rugó nélküli változata is. Malonyai Dezső A magyar nép díszítőművészete című művének harmadik kötetében közöl egy rajzot zalai kusztorákról (1. kép), melyek közül az egyik végéből mintha félig kihúzott kétágú farvilla állna ki.4 A debreceni farvillás kések nem rozsdamentes acélból készült pengéje általában széles és hosszú volt, méretei valóban a nyitott késekhez közelítenek, a Déri Múzeumban 24 centiméteres hosszúságú darab is található. Nyelük minden esetben egy baknis,]0 sötét szarulemezzel borított. A hakni alját harántcsíkokkal díszítették. A szarut kisebb-nagyobb rézszegecsekkel és rézkarikákkal cifrázták, olykor igen sűrűn - ennél a típusnál így jött létre a „csillagos nyél”. Az így kialakult dús mintázat természetesen nem esetleges, hanem követi a nyél jellegzetes formáját, 6 Kisbán 1997: 577. 7 Lükő 1938: 113. 8 A rugós zárszerkezet nélküli, primitív bicskaforma, mely egy esztergált, befűrészelt nyélből és az abba behajtható pengéből áll. Közismertebb neve bugylibicska. 9Malonyai 1911: 125. 10 A bicska nyelének végein és a nyél szakaszolásánál használt, ólommal kitöltött, általában réz vagy alpakka anyagú lemez, a szerkezetet rögzítő szegecsek a haknikon keresztül futnak. 107
