Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Kovács László Erik: A csergetés, mint szellemi kulturális örökség
Az örökség fogalom használata mellett szinonimaként a szoboszlóiak számára a készlet/készület/készség hármasság több szintű előkészítő folyamatának modellként való használata előtt széles perspektíva kínálkozik. A készség szó általános használatba vonásával reflektálhatunk a tudásszintek folyamatos változására, azaz amit valaki már megszerzett, gyakorlás nélkül vagy éltető közeg nélkül elveszítheti azt. Azonban az örökség elveszítése helyett a készség önfejlesztő dinamikája révén egyéni megoldásokra juthat, amelyet saját igazaként ismerve meg a jelenség személyes igazságához juthat el és juttathat el másokat is. így a személyes bevonódáson alapuló készség hangsúlyozásával ráébredhetünk arra is, hogy megélés nélkül a hagyomány üres keret csupán, amit nem legitimál a benne eltöltött idő vagy erőfeszítés sem.4 Talán érdemes lenne olyan alternatív kulturális tulajdonkoncepció után nézni, amely nem a nyugati hagyományos Locke-i magántulajdon eszme közösségi kivetítést - azaz kiterjesztett individuumot és kiterjesztett tulajdont - mutatja, hanem más dimenzióit villantja fel az értékképzés univerzális mércéjeként.5 Ugyanezen a képtelen alapon nyugvó birtoklásra irányulhat rá figyelmünk azon örökségeken át, amelyeken „kár lenne osztozkodni, amelyek egyszerre tartoznak készítésük, használatuk földrajzi térségéhez, állam- alakulatához, s ahhoz az etnikai, nyelvi közeghez, amelyben a tárgy született és alkotója (ha ismert) tartozott."6 Jogosnak lehet tekinteni a nemzeti és etnikai csoportok kulturális elkülönítését az örökségpolitikában, de tekintettel kell lenni a történelmi egymás mellett élés hatásaira és kulturális mozgásaira, miként intő példa lehet a néprajztudományban széles körűen ismert és ezért példaként is használt „vűdrdzsa-per"-nek, mint formális azonosság miatt eszkalálódó konfliktushelyzetek a többrétegű tanulsága is. Az európai kulturális örökség keretén belül a magyar néprajztudomány számára a nemzeti jelleget nehezebben tudja érvényesíteni, mert a zömében egy kultúrgyökerű nyugat európai kultúrkör tagjai a nemzetek feletti elvet nálunk könnyebben érvényesítik.7 4 Vő. Erdősi-Sonkoly 2005: 77. 3 Fejős 2005: 41-48. Amint azt Fejős idézi David Lowenthal által hangsúlyozott közösség, identitás, folytonosság és történelem fogalmi csomópontjai bekerültek a Szellemi Kulturális Örökség alapokmányának kitételei közé. Vö: Sonkoly 2000: 47. 6 Paládi-Kovács 2004: 3. 7 Sonkoly 2000: 55. 96