Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Történeti szaktanulmányok - Nyakas Miklós: A hajdúk felkelése és a letelepítő Bocskai
Függelék A szerencsi gyűlés rendei a Rédely Ferenc alatt szolgáló hajdúságot kitartó hűségre s fegyelemre intik, s számára jutalmat helyezvén kilátásba. Szerencs, 1605. április 20. MOE XI. 874 - 877.. 1899. Pót/ck. Generosi. egregii ac strenui domini amici nobis honorandi. Salutem et servitii nostri commendationem. Mi minnyájan az mi kegyelmes urunknak, az fölséges Bocskay István urunknak az egész Bars és Lipthó, Zólyom vármegyéken innen lakó minden vármegyékben való hívei, urak, nemes rendek és városi népek, midőn az mi kegyelmes urunknak szép levelei által való hivataljára ez mai rendelt napra közönséges gyűlésünkben ide gyűltünk volna Szerencsre az Istennek szent lelkének vezérléséből sok hasznos okokra nézve, az német nemzetségnek ellenünk való gonosz szándékozásában s minnyájunknak veszedelme szomjuhozásában egy szívvel lilékkel az megnevezett kegyelmes urunkot választottunk ez mai napon fejedelmünkké, hogy minden mi szerencsénkben ű fölsége lenne gondviselőnk. Az mely mi kegyelmes urunkhoz ű fölségéhez miérthogy kegyelmetek még ez mi mostani végezésönknek előtte engedelmessen hívsége alá adta magát és hazátoknak szabadúlásáért fegyvert vontatok vitézöl ő fölsége s minnyájunk mellett az német ellenség ellen, azt mi mind egész országtól kedves néven vettök t.i kegyelmetektől s köszönjök is ebben való jó igyekezetit ti kegyelmeteknek, fejenként gondot viselvén arra, hogy kegyelmetekhez háládatlanoknak ne találtassunk, ha az Isten előviszen szerencsénkben és állapatunkban veletek bennönket. Ez azért immár most az mi akaratunk és kegyelmektől való kívánságnak vitézlő hadnagyok s hadnagyukhoz hallgató vitézek, hogy ezt az mi kegyelmes urunkat ő fölségét velőnk egyetemben böcsüljétek, az ő elkezdett szerencséjét minden erőtökkel neveljétek, fegyvertekkel minket, ti nemzetségieket s eddig talált jó híreteket neveteket őrizzétek. Másodszor, az ki az igaz vitézséghez kívántatik, forgolódjatok úgy s kövessetek oly életet, a mely életetek se az Istent, se pediglen keresztini neveteket meg ne sértse avagy fertéztesse. Az Istennek, fejedelmeteknek s 256
