Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Történeti szaktanulmányok - Nyakas Miklós: A hajdúk felkelése és a letelepítő Bocskai

szóba. Kikötötték viszont, „ne tartozzanak ük az türökkel együtt hadakozni ...

Ugyanakkor komolyan hibáznánk, ha az 1604 október 14-én aláírt hitlevélnek nem tulajdonítanánk kellő fontosságot. Ez ugyanis nemcsak egy végső szükségbe jutott nagyúr és a zsoldba fogadható katonák szerződése, hanem komoly nemzeti és vallási kitételei vannak. Ez utóbbiak Bocskai kívánságai lehettek, érthetően, hiszen fegyveres szembefordulását a császári hatalommal a nemzet és Európa előtt a későbbiekben ezzel indokolta. A hajdúk ezt elfogadták, s meggyőződésünk szerint magukévá is tették.

Bihar ekkor gyakorlatilag tisztán református, s elegendő itt a Nagykerekiben (is) lelkész Alvinczy Péterre utalnunk, aki hatással volt a hajdúmozgalomra, s aki innen ment Kassára magyar elsőpapnak. A nemzeti és vallási sérelmek a hajdúkra gyakorta és sokak által mondott ellenkező állítások ellenére komoly súllyal estek latba. Vegyük figyelembe, hogy letelepítésük után egy évtizeden belül, egyházat, iskolát tartanak fenn. Kutatásaink során került elő egy olyan nemeslevél, amelyet Bocskaitól egy, a „diószegi" csatában részt vett hajdúvitéz kapott, név szerint Bogáthy vagy Zabó János. Érdeme a „hit helyreállításáért" (pro restaurationem religioni) folytatott harc, jelesen a diószegi csatamezőn. A hit helyreállítása itt a református vallást ért sérelmek orvoslását jelenti. Címerképe, a vitézi jobb kar egy vallon zsoldos fejét tartja, rendhagyó, mert nemesi címereinkben általában török fejek díszelegnek, mint ahogyan török fej ékesíti a Korponán Bocskaitól nemesített bihari Barmos János címerét.11

Ahogyan a császárhű nagyúrból felkelővezér lett, úgy a felkelővezér hamarosan szabadságharcos fejedelem. Valamely mozgalom ugyanis, ha eléri az államélet legfőbb csúcsait, ha vezetőit a nemzet legfőbb szervei legitimálják, úgy az immár nem a rész, hanem az egész érdekében léphet fel. Bocskai mozgalma esetében ez legkésőbb 1605 ápr. 20-án következett be, amikor a magyar rendek, az erdélyiek után fejedelemmé választották.

11 Bocskai István - Kassa, 1606.07.18 - nemesség és címer adományozása. MOL F 1 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 5. kötet - 26b - 27. o. Mellesleg az első olyan közhajdú azok közül, akik részt vett az álmosd-diószegi csatában, s a nevét, s valamelyest tevékenységét is ismerjük. A gyulafehérvári liber regius CD-rom kiadása nevét tévesen Bogaczi-nak írja.

249