Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Néprajzi szaktanulmányok - Simon Krisztián: Falunap és lokális szellemi kulturális örökség Sárrétudvariban

Programszerkezet

Az országban nincs két egyforma falunap, ahogyan azt A. Gergely András is hangsúlyozza,16 ám G. Furulyás Katalin ezzel szemben az országos falunapi megszerkesztettség (mondhatnánk trend) állandósult, látens minták szerinti szabályozódását emeli ki, amelynek legvalószínűbb okát a felülről jövő ünneplési mintáknak tartja. (Gyöngyösbokréta, hatvanas évek ideológiája, etc.). A két álláspontot kiegészítőén Földiák a falunapokat attraktív közművelődési formának ítéli (pozitív és negatív oldalait is „mérlegelve"), amely azért is mutathat valós képet, mivel nem feltétlen mögöttes szándékok, hanem helyi igény is megmutatkozhat a felépítésük között, amely vonatkozhat a civil lakosság, illetőleg a helyi elit kívánalmaira is. A programok összeillesztése és megszervezése során tehát legfontosabb szempont, hogy mindenki elégedett legyen. Minden korosztálynak meg kell felelni, hiszen a falunap elsősorban a település lakóinak szól, ahol a szórakoztatás, megmutatkozási lehetőség, és nem legutolsósorban a - már említett - politikai legitimáció a főszerep.

16 A. Gergely 1993: 45. Idézi: Lovas Kiss 2011: 9.

135

2. ábra: A programhelyszín